Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1907)

Büntetőjogi Döntvénytár. 71 A költségekben való marasztalás a BP. 479. és 480. §-ain alapszik. A kir. Curia: A semmiségi panaszok a BP. 384. §-ának 9. pontjára alapított része visszautasittatik, a 385. §-nak 1. c) pontjára alapított része pedig elutasittatik. Indokok: A kir. törvényszéknek másodfokú ítélete ellen vádlott védője a BP. 384. § ának 9. pontja alapján azért jelentett be alaki okból semmiségi panaszt, mert a bizonyító eljárás kiterjesztése iránt tett indítványát a bíróság elutasította, ugyancsak a védó és azzal egyezően a vádlott is semmiségi panaszt jelentettek be a BP. 385. §-a 1. c) pontja alapján azon anyagi semmiségi okból, mert vádlott javára a büntethetőséget kizáró, a Btkv. 313. §-ában megállapított az az ok forog fenn, hogy mint arra jogosított a házi fegyelmi jog gyakorlatában cselekedett, ennek a figyelembe vételét pedig a bíróság tévesen mellőzte. Védőnek a BP. 384. §-a 9. pontjára alapított semmiségi panaszát a BP. 434. §-ának harmadik bekezdése értelmében visszautasítani kellett, mert a BP. 556. §-ának rendelkezéseiből folyóan a kir. törvényszéknek felebbezett ügyében, tehát másodfokban hozott ítélete ellen alaki okból semmiségi panasznak helye nincs, ez a panasz tehát a törvényben ki van zárva. Ellenben az a semmiségi panasz, melyet a vádlott és védője a büntethetőséget kizáró ok fenforgása miatt a BP. 385. §-ának 1. cj pontja alapján jelentettek be, mint alaptalan a BP. 437. §-ának negyedik bekezdése értelmében elutasítandó volt; mert az a fegyelmi jogkör, melylyel a népoktatási törvények, u. m. az 1868 : XXXV1IL tcz. és a későbbi 1876. évi XXVIII. tcz. végrehajtása tárgyában a vallás- és közoktatási miniszter által legújabban 1902 október 31-én 44246 sz. a. kibocsájtott rendelettel közölt, a községi iskolaszékek számára készített és kiadott «utasítás* a 134. §-ában a tanítót tanítványai irányában felruházza, a testi fenyíték, nevezetesen a verés alkalmazása ki nem terjed, sőt ezt egyenesen kizárja, az említett utasításnak 100. §-a, melynek b) pontja a növendékekkel való durva bánást, a tanítóval szemben fegyelmi vétségnek minősiti ; minélfogva a kir. törvényszék, mint felebbviteli bíróság nem alkalmazta tévesen a büntetőtörvény megfelelő rendelkezését, midőn vádlott és védőjének, a Btkv. 313. §-a rendel-