Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1907)
54 Büntetőjogi Döntvénytár. ve?zély közvetlen-e vagy nem, a megtámadottnak alanyi felfogására is vezethető vissza, ámde másrészről az is bizonyos, hogy ez az egyéni felfogás bíróilag csak akkor fogadható el, ha azok a tények és körülmények, amelyek valóknak elfogadtattak, az egyéni megbirálásnak vitatott mértékét támogatják is. A valóknak elfogadott tények azonban a megtámadás fogalmát ki nem merítik. „ Való tényként állapíttatott meg, hogy a sértett puszta kézzel közeledett a vádlott felé. S bár minden ütő vagy a testi épséget veszélyeztető eszköz hiánya, az ellenséges közeledést a támadás jellegétől feltétlenül meg nem foszthatja, de jelen esetben, amikor az a közeledés távolból történt s oly egyénnel szemben, aki töltött lőfegyverrel van ellátva, nem tekinthető egyébnek, mint puszta fenyegetésnek, amely a támadás veszélyességéig és közvetlenségéig el nem jutott. Nem tévedett tehát a tábla, amikor a valóknak elfogadott tények mellett a vádlott beszámithatóságát megállapította, igy tehát a BP. 385. §-ának 1. cj pontjára alapított a BP. 437. §. 4. bekezdéséhez képest elutasítandó volt. 32 Az a körülmény, hogy vádlott cséplőgépénél vizsgázott gépészt alkalmazott, akire a gép kezelése és vezetése bizva volt, őt mint vizsgázott gépészt és géptulajdonost nem menthette fel azon kötelezettség alól, hogy a gépnek hiányos és szabályrendelet-ellenes felszerelésére gépészét ne figyelmeztesse és intézkedést ne tegyen, hogy az üzemben levő gépnek a testi épségre nyilvánvaló veszélyes volta megszüntettessék. (Curia 1906 január 18. 619/906. sz. a. I. Bt ) A kir. Curia: A semmiségi panaszok elutasittatnak. Indokok: A kir. tábla Ítélete ellen a közvédő, valamint ehhez csatlakozva vádlott és védője érvényesítettek semmiségi panaszt a BP. 385. §-ának 1. aj és 3. pontja alapján azon okból, mert Cs. G. vádlott mulasztása bűncselekményt nem képez, s mert a