Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 7. kötet (Budapest, 1907)

Büntetőjogi Döntvénytár. 55 büntetés kiszabásánál a Btk. 92. §- * nem alkalmaztatott. Tekintve, hogy a kir. tábla való tényként azt fogadta el, hogy vádlott tudta azt, hogy a vaskorlát a gépen szabályszerűen megerősítve nincsen s gépészének figyelmét ezen körülményre fel nem hivta és nem intézkedett, hogy a korlát megerősítése a szabályoknak megfelelően megtörténjék ; tekintve, hogy az a körülmény, hogy vádlott a gépénél vizsgázott gépészt alkalmazott, akire a gép kezelése és vezetése bizva volt, őt mint vizsgázott gépészt és géptulajdonost nem menthette fel azon kötelezettség alól, hogy a gépnek hiányos és szabályrendelet-ellenes felszerelésére gépészét ne figyelmeztesse és intézkedést ne tegyen, hogy az üzemben levő gépnek a testi épségre nyilvánvaló veszélyes volta megszüntettessék : nem tévedett a kir. tábla midőn vádlottnak mulasztásában büntetendő gondatlanságnak tényálladékát ismerte fel. A BP. 385. §-ának 1. aj pontjára fektetett panasz tehát alaptalan. Minthogy pedig ama súlyosító körülmény mellett, hogy vádlott ugyancsak a vaskorlátnak nem alkalmazása miatt közigazgatásilag már meg volt büntetve, a kir. tábla által elfogadott enyhítő körülmények nem annyira nyomatékosak, hogy a cselekményre a törvény által meghatározott fogházbüntetés legrövidebb tartama is tulszigorunak jelentkeznék: az alaptalan panaszok tehát a BP. 437. §-ának 4. bekezdéséhez képest elutasitandók voltak. 33A kir. főügyész az ítélet kihirdetése után a BP. 385. §-ának 3. pontja alapján jelentett be semmiségi panaszt, majd a védő semmiségi panaszának bejelentése után a kir. ügyész kijelentette, hogy a főtárgyalás folyamán a BP. 384. §-ának 9. pontja alapján bejelentett semmiségi panaszát fentartja. Az utóbbi semmiségi panasz visszautasittatott, mert a törvényben nincs oly szabály, amely a felebbviteli főtárgyaláson eljárt vádlót feljogosítaná arra, hogy a kihirdetett ítéletet a többi jogosítottnak vagy azok valamelyikének nyilatkozata után is még valamely okon megtámadhassa. (Curia 1906 január 17. 571/906. II. Bt.)