Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 6. kötet (Budapest, 1906)

4 Büntetőjogi Döntvénytár. zavarba hozta, ennek folytán őt elütötte s ily módon annak súlyos sérelmet okozott. Ez a ténymegállapítás a büntetendő gondatlanság minden elemét magában foglalván, bűncselekmény tényálladékát alkotja. (Curia 1904 deczember 20. 10467/904. sz. a.) 4A kir. tábla valónak fogadta el, hogy a sértett háromszor is bement a vádlott lakására s ott a vádlottat és családja tagjait sértegette. Nyilvánvaló abból, hogy miután a szóbeli kiutasítás sikertelen volt, a sértettnek a vádlott lakásáról erőszakkal eltávolítása a vádlott kizárólagos vagyonát képező házjoga ellen intézett jogtalan és közvetlen megtámadásnak elhárítására szükséges volt. Ennélfogva az, hogy vádlott erős felindulásában a betolakodót kilökte, és az az udvarra esvén, súlyos sérülést szenvedett, a Btk. 79. §-a értelmében a vádlott terhére be nem számitható. (Curia 1904 deczember 14. 10,289/904. sz. a.) = Felmentés a házigazda által az illetlenül viselkedő és távozni nem akaró vendég ellen a házjog védelmében elkövetett súlyos testi sértés esetén Dtdr III. f. VIII. k. 97. sz. eset. 5Az esküdtbíróság az esküdteknek a különkérdésre hozott határozata alapján azt fogadta el valóknak, hogy a vádlott a főkérdésben megjelölt cselekményt amiatt való erős felindulásban követte el, hogy a megölt sértett a korcsmában volt egyéneket durván megtámadta és leszurással fenyegette, vagy hogy onnan segélykiáltásokat hallott és odafutva az ő reá is kést fogott. Minthogy azonban az esküdtek a főkérdésre adott feleletükkel azt is megállapították, hogy a cselekmény a megölt által intézett támadás