Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 6. kötet (Budapest, 1906)

LXVI Tartalommutató hanem csak gyanuokokat képeznek, s ezért a kir. törvényszék a vádlottat a vád alól fel is mentette. Minthogy viszont a kir. tábla uj ténykörülményeket nem állapított meg, és arra a megállapításra, hogy a vádlott követte el a vádbeli lopásokat, csak következtetés utján jutott, de mert nincs valónak elfogadva valamely tény arra nézve, hogy a vádlott mászott be, feszitette fel a tartályokat s vette el az üvegeket, hogy nem más valaki járt-e már e végből előtte ott s nem az követte-e el a tettet, hogy a vádlott miért volna tettes és esetleg részes vagy orgazda, vagy bűnpártoló ? a kir. tábla a vádlott bűnösségéi «csakis anyagi jogszabály megsértésével mondhatta ki». Ez a semmiségi panasz alaptalan, mert a BP. 418. §. 1. és 324. §. 3. bekezdésének rendelkezésénél fogva a bizonyítékok mérlegelésénél a kir. tábla a kir. törvényszék mérlegeléséhez kötve nincs; és minthogy továbbá a kir. tábla azt a tényt fogadta el valónak, hogy a vád tárgyává tett betöréses lopásokat a vádlót; követte el s a vádlottat ez alapon mondta ki bűnösnek, a BP. 385. §. 1. a) pontja alá vonható semmiségi ok nem forog fen .... 273 211. A vádlottak ellen a csődnyitás vagyonhiány miatt megtagadtatván, azok rokonai 2000 K körüli összeget adtak össze és juttattak vádlottak kezeihez azzal a meghatározással, hogy kielégítést nem nyert hitelezőikkel ennek az összegnek aránylagos szétosztása fejében egyezkedjenek ki; azonban a vádlottak egyik hitelezője a neki odakínált részösszeget elfogadni s ennek fejében követelését elengedni hajlandó nem volt, és ennek következtében a vádlottak a rokonaiktól a fentjelölt czélból kapott egész összeget a többi hitelezőiknek követelései arányában kiosztották és azokkal 28—30%-ra kiegyeztek. Ez a tényállás minthogy a kérdéses összeg a vádlottak tulajdonát nem képezte, hanem arra a meghatározott czélra adatott a vádlottak kezeihez, amelyre azt felhasználták: a Btk. egyik §-ába sem ütközik, tehát bűncselekményt nem képez... — 325 385. $. 2. p. 147. A 355. §. 3. pontjára alapított semmiségi panasz mellett a 385. §. 2. pontjára való utalásnak a semmiségi okot megjelölő értelmet tulajdonítani nem lehet, mert a második pontra utalás ellenmondást tartalmaz azzal a ténynyel, hogy a semmiségi panasz a 3. pontban meghatározott semmiségi okra van alapítva — ... 237 383. §. 3. p. 115. Elutasította a kir. Curia a gyilkosság büntette miatt halálra ítélt három vádlottnak a BP. 385. §. 3. pontjára alapitott semmiségi panaszát, mert, habár az esküdtbíróság által súlyosítóként mérlegelt azok a körülmények, hogy vádlottak lopási illetve súlyos testi sértés vétsége miatt már büntetett előéletűek, tekintettel arra, hogy a korábbi elitélések csekélyebb sulyu büntetendő cselekmények