Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 6. kötet (Budapest, 1906)

Tartalommutató. LI Lap 41. §. 215. Vádlott mások előtt töltött revolverét mutogatva fenyegetődzött, hogy ha sértett ki nem adja a bérét, egy golyó az övé. egy pedig magáé a vádlotté. Vádlott azután sértettnél meg is jelent, azonban még mielőtt megjelenése szándékáról nyilatkozott volna, sértett a vádlottat megragadta s tőle a töltött revolvert elvette. E tények nem állapitják meg a zsarolás büntettének kísérletét, hanem a Kbtk. 41. §-ába ütköző közcsend elleni kihágást.... 329 229. A Kbtk. 41. §-ában meghatározott kihágás tényálladékához a törvény szerint nem kívántatik meg az, hogy a fenyegetés a fenyegetett személyben a veszély közvetlen bekövetkezése iránt alapos félelmet gerjeszszen. — — .... '•—... ___ ___ ___ ___ 351 1848: XVIII. tcz. (Sajtótörvény. ) 13. §. 189. Valamely közleménynek a megírása a sajtójogi felelősséget csak akkor állapítja meg, ha az közzétételi szándékkal történt s ez a közzététel valóban meg is történt. A nem közzétételi szándékkal megirt, de valóban mégis közzétett czikk miatt a sajtójogi felelősség a czikk megiróját akkor terheli szerzői fokon, ha a czikket mégis közzé teszi vagy a már birtokában nem levő czikk közzétételébe előzetesen maga beleegyezik ... _. _......... 300 192. A sajtótörvény 23. és 33. §-ainál fogva hirlapi közlemény esetében a szerkesztő csak akkor vonható felelősségre, ha a szerző nem tudatik s illetve feleletre nem vonható. A jelen esetben a kir. tábla megállapította a szerző kilétét, s oly ténykörülmény, amelynél fogva ez feleletre vonható nem lett volna, meg nem állapíttatott. Vádlott irányában tehát fenforog a BP, 385. §. 1. c) pontjában foglalt az a semmiségi ok, hogy oly cselekmény miatt ítéltetett el, mely miatt törvénynél fogva nem büntethető. ... 304 25. §. 26. A BP. 561. §-a szerint a sajtóperekben is a BP. rendelkezései alkalmazandók, ehhez képest a bizonyító eljárásra nézve is a BP. XVIII. fej. szabályai irányadók, az e fejezetbeli 307. §. pedig utal a XIII. fejezetnek a tanukról szóló intézkedéseire s ezzel a 192 §-ra is, mely szerint tanuként csak az hallgatandó ki, kinek tényekről van tudomása. Az 1848: XVIII. tcz. 25. §-a, mely oly tanuk kihallgatását engedi meg, kik nem a per tárgyát képező tényekről vallanak, hanem a vádló erkölcsi értékéről mondanak véleményt, a BP. idézett alapvető szabályaival ellenkezik, s igy a BP. 590. §-ával s az 1897: XXXIII. tcz. 27. §-ának 1. bekezdése értelmében hatályát vesztette-. _. __ __ ___ _ 33 d*