Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 6. kötet (Budapest, 1906)

Tartalommutató. XLVII XXXV. FEJEZET. A csalárd és vétkes bukás. 414. §. 86. Vádlottnak az a ténye, hogy fizetésképtelenségének tudatában egyik hitelezője javára részben még le nem járt követelésének érvényesítése czéljából azonnal peresíthető váltót állított ki s e hitelező a váltó alapján negyed napra biztosítási végrehajtás utján zálogot szerzett, a Btk. 414. §. 3. pontjában meghatározott zálogjog engedélyezés fogalmának felel meg, és minthogy már maga az a kedvezmény, melynél fogva vádlott fizetésképtelen állapotában módot nyújtott egyik hitelezőjének zálogjog nyerésére, a többi hitelező megkárosítását czélzó akaratra vezetendő vissza: vádlottnak ez a tette a Btk. 414. §. 3. pontja szerint minősülő csalárd bukás bűntettének tényálladékát kimeríti. — Az a körülmény, hogy a hitelező szerzett végrehajtási zálogjogáról később lemondott, vádlott bűnösségének megállapításánál nem vétetett figyelembe, mert a csalárd bukás büntette a zálogjog megszer, zésére alkalmas váltó kiállításával s a zálogjog megszerzésével befejeztetett, a bűntett tényálladékához tartozó káros eredmény utólagos elhárítása pedig nem vonja maga után a bűnösség megszűnését. — Az egyszerű tanács adása nem részesség. — Nem követ el büntetendő cselekményt az, ki valódi követelésének biztosítására törekszik, habár adósa fizetésképtelenségéről és arról, hogy a biztosítás által a többi hitelezők megkárosittatnak, tudomással bi. — A Btk. 414. §. 2., 3., 4. pontja szerint minősülő cselekmények és mulasztások a súlyosabb beszámitásu csalárd bukás bűntettébe beleolvadnak s külön minősítés alá nem vonhatók, hanem csak súlyosító körülmények gyanánt mérlegelhetők 138 144. Ha bukás esetén a vádlott azzal védekezik, hogy az ellene bejelentett passi'vák olyan nagy része nem lett a csődeljárásban megállapítva, hogy ezeknek elestével ő active állana, az eljáró bíróság köteles ezt a tényt megállapítani ___ ___ __. 233 416. S40. A kereskedelmi törvény 26. §-a szerint a kereskedő minden évben tartozik cselekvő és szenvedő vagyoni állapotáról mérleget készíteni, amennyiben kereskedelmi könyvek vezetésére kötelezve van. A mérleg készítésére meghatározott év alatt azonban, a kereskedelmi szokáshoz képest, a naptári év értendő, mely január hó első napjával kezdődik és deczember hó utolsó napjával végződik. Ebből kifolyólag nem minősíthető a Btk. 416. §-a 3. pontja szerint annak az üzlettulajdonosnak bukása, ki az üzletet legalább egy ily értelemben vett teljes naptári éven át nem bírta. — Vétkes bukás esetén nem változtat az üzlettulajdonos bűnösségén az a körülmény, hogy ő az üzletvezetésbe nem folyt.. ___ _._ — 59