Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 6. kötet (Budapest, 1906)

Büntetőjogi Döntvénytár. 93 V. N.-né vádlottra nézve a BP. 385. §-ának végpontja alapján a BP. 385. §-ának 1. bj pontjában foglalt semmiségi ok hivatalból figyelembe vétetik s az esküdtbiróság Ítélete V.-né másodrendű és H. harmadrendű vádlottat illetőleg, a cselekmény minősítésére s ennek folytán a büntetésre vonatkozó részében a BP. 385. §-ának 1. b) pontja alapján a 437. §. 3. bekezdése értelmében megsemmisíttetik, e vádlottak a Btk., 278. §-ába ütköző és eszerint minősülő gyilkosság bűntettében, mint a Btk. 69. §-ának 2. pontja szerinti bűnsegédek mondatnak ki bűnösöknek s emiatt a Btk. 278., 72. és 289. §-ai alapján személyenként 10 évi fegyházra és 10 évi hivatalvesztésre ítéltetnek. Indokok: H. vádlott és védője által a BP. 385. §-ának I. b) pontja alapján bejelentett semmiségi panasznak helyt adni s az esküdtbiróság ítéletét a jelen ítélet rendelkező része szerint megsemmisíteni s e vádlottakat a gyilkosság bűntettében csak mint a Btk. 69. §-ának 2. pontja szerinti segédeket bűnösöknek kimondani azért kellett, mert az esküdtek megállapítása szerint ez a 2. vádlott G.-t a gyilkosságra nem bujtotta fel, hanem a bűntettnek általa leendő elkövetését özv. V.-né szándékosan előmozdította, illetve megkönnyítette, H. vádlott pedig annak előmozdítására, illetve könnyítésére bírta rá özv. V.-nét ; mert az esküdteknek az a megállapítása, hogy özv. V.-né vádlott a bűntett elkövetéséhez közreműködését felajánlotta az általa kifejtett s fent részletezett tevékenységgel, amely tevékenység nélkül a tettes «a tervezett megölést végre nem hajtotta volna», nem tartalmazza a Btk. 69. §-ának 1. pontja alá vont részességet megállapító reábirásnak azt az ismérvét, hogy a tettes elhatározását s illetve az elhatározást szülő hatást a részes tevékenysége idézze elő. H. vádlottat illetően pedig, mert a Btk. 69. §-ának 1. pontja szerint az a felbujtó, aki mást a bűncselekmény elkövetésére reábir, a reábirásnak tehát közvetlennek kell lenni, a megállapítás szerint azonban ez nem forog fen, az irányában megállapított reábirás pedig az özv. V.-né vádlott cselekményének a Btk. 69. §-ának 2. pontja szerint történt minősítése folytán csak a bűntett elkövetésének előmozdítására szolgáló s igy szintén a Btk. 69. §-ának 2. pontja szerint minősülő részességet képez. Ozv. V.-né bűntettének a Btk. 69. §-ának 1. pontja szerinti minősítése e vád-