Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 6. kötet (Budapest, 1906)

72 Büntetőjogi Döntvénytár. leghosszabb tartamát szabja meg kifejezetten, a legkisebb mértékről azonban hallgat; kétségtelen tehát, hogy mind­ezen esetekben az illető büntetési nemnek a 22—25. §-okban meghatározott legrövidebb időtartama képezi az alkalmaz­ható büntetés legkisebb mértékét. A Btk. szövege szerke­zetének erre a módjára való tekintettel csakis annak a megoldásnak van a törvényben alapja, amely a fenforgó esetben is a 2 évi fegyházat tekinti a 91. §. alkalmazható legkisebb mértéknek, és minthogy a Btk. 1. §-a 2. bekez­dése szerint a büntetés mértékének kérdésében analógiá­nak feltétlenül helye nincs, a biró nem is lehef hivatva arra, hogy ebben az esetben legkisebb mértékül más közbe­eső büntetési tételt statuáljon. Nyolcz évi fegyház ily eset­ben a Btk. 92. §-ának alkalmazásával nem szabható ki. (Curia [905 február ló. 1407/905. sz. a.) A kir. Curia: A kir. ügyész semmiségi panasza folytán az esküdtbíróság Ítélete a vádlott büntetésére nézve a BP. 385. §-ának 3. pontja alapján a BP. 437. §-ának 3. bekezdése értel­mében megsemmisíttetik, vádlott a Btk. 92. §-a alkalmazásának mellőzésével nyolcz évi fegyházra ítéltetik, melyből három hó ki­töltöttnek vétetik. ' Indokok: A kir. ügyész semmiségi panaszt jelentett be a BP. 385. §-ának 3. pontja alapján a Btk. 92. §-ának téves alkal­mazása miatt. A Btk. 87. §-a szerint vádlott életkoránál fogva halálra vagy életfogytig tartó fegyházra elitélhető nem lévén, az ezekhez a büntetésekhez legközelebb álló büntetési nem legma­gasabb mértéke, a 15 évi fegyház az a szabadságvesztés-büntetés, amely a vádlottra kiszabható volna. A 87. §. értelmezése körül kétség merül fel a tekin..étben, ha vajon az e §. alapján kiszab­ható 15 évi fegyház az alkalmazandó büntetés maximumát je­lenti-e, avagy pedig oly absolut jellegű büntetés-tétel, mely semmi körülmények közt változás alá nem esik. Tekintve, hogy a Btk. 91., 92. §-ainak rendelkezésénél fogva sem a halál, sem az élet­fogytig tartó fegyház nem absolut büntetések, nincsen okszerű alapja annak a föltevésnek, mintha a törvényhozó az ezek he­lyett alkalmazható, a 87. §-ban különben kifejezetten fel sem

Next

/
Oldalképek
Tartalom