Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 6. kötet (Budapest, 1906)

VI Tartalommutató. VI. FEJEZET. A szándék és gondatlanság. 75- §• 3. Meg van állapítva, hogy vádlott a székesfőváros egyik nagy for­galmú útjára automobiljával annyira sebesen és szabálytalanul fordult be, hogy az uton átmenőben véletlenül útjába akadt sér­tettet a közlekedés irányára nézve zavarba hozta, ennek folytán őt elütötte s ily módon annak súlyos sérelmet okozott. Ez a tény­megállapítás a büntetendő gondatlanság minden elemét magában foglalván, bűncselekmény tényálladékát alkotja- ___ — — } II. A Curia felmentette a gondatlanságból elkövetett súlyos testi sértéssel vádolt vasúti tisztviselőt, mert ez a közönséges gondos­ság mellett elvárhatta az alsóbb közegtől, hogy ez bizonyos intéz­kedést különös utasítása nélkül nem fog megtenni, s így azzal, hogy a kérdéses intézkedést kifejezetten meg nem tiltotta, gon­datlanságot nem követett eL —- — ___ — — — —_ 12 60. A szegény napszámos sorban levő anyát amiatt, mert kis fiát rövid időre az udvarban felügyelet nélkül hagyta, oly mulasztás, mely közönséges gondosság mellett elhárítható volt volna, nem terheli. II. r. vádlott gondatlanul járt el, midőn szekerével fényes nappal a község utczáján haladva a szekere elé nem figyelt és eme figyelmetlensége következtében az utczán tartózkodó gyer­meket lovaival elgázolta, amennyiben közönséges gondosság mel­lett a bekövetkezett baleset eshetőségét előre keliett látnia-- —- 101 62. A Btk. 77. §-ában foglalt beszámítást kizáró ok a törvény világos rendelkezése szerint akkor forog fen, ha a cselekmény elkövetőjét annak elkövetésére legyőzhetlen erő vagy oly fenyegetés kény­szeritette, mely a saját vagy valamelyik hozzátartozójának életét vagy testi épségét közvetlenül veszélyeztette, amennyiben a ve­szély másképen elhárítható nem volt. — A törvény ezen rendel­kezéséből nyilvánvaló, hogy a Btk. 77. §-a a szabad akarat meg­szűnésének azon esetét foglalja magában, amidőn a cselekmény beszámithatóságát a tettesnek nem az értelmi állapota, hanem a külerőszak kényszerítő befolyása zárja ki; a tettes tehát öntuda­tosan cselekszik. Ezen beszámítást kizáró okról pedig nem lehet szó a jelen esetben, midőn a ténymegállapítás szerint vádlott épen az által követte el a vád tárgyát képező gondatlanságból okozott emberölés vétségét, mert mint kocsis a köteles gondosságot el­mulasztva az országúton elaludt, tehát öntudatlan állapotba került és lovait ezzel irányítás nélkül hagyva a sértett elgázolását s ezzel halálát okozta; nem lehet szó erről még akkor sem, ha vádlott az előző egész éjjelen át való nem alvás, az egész délelőtti munka és a rendkívüli hőség következtében jutott teljes kimerültség álla­potába, mivel nem volt kötelezve fuvarozás teljesítésére, ha pedig

Next

/
Oldalképek
Tartalom