Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1905)

53 böző jogerős ítéletekkel kiszabott büntetéseknek utólag egy összbüntetésbe foglalása, illetőleg egyesítése tárgyában a BP. 517. §-ához képest hozott itélet a bűnösség kérdésére ki nem terjed és ebben az irányban az ily itélet ellen a BP. 518. §-a szerint minden perorvoslat ki van zárva. Ennélfogva az elitéltnek semmiségi panasza, amennyiben az amiatt jelentetett be, a BP. 434. §-ához képest visszautasítandó volt. A büntetés kiszabása tárgyában a BP. 518. §-ának utolsó előtti bekezdésében megengedett semmiségi panasz pedig a szabadságvesztés-büntetés tekintetében, mint alaptalan, a BP. 437. §-ának 4. bekezdésénél fogva elutasítandó volt; mert az összesen nyolcz évi fegyházban három különböző ítélettel olyképp kiszabva volt büntetési tételeknek, hogy a büntetés 1903 július 28-tól számítandó, abból azonban az ezt a napot megelőzőleg kiállott vizsgálati fogság által három hó 15 nap kitöltöttnek veendő, hét évi és hat havi fegyházban, mint összbüntetésben oly rendelkezéssel tőrtént egyesítése, hogy a fegyházbüntetés 1903 július 28-tól számíttatik, s abból az előzőleg 1903 április 11-től július 28-ig terjedt vizsgálati fogság által három hó 15 nap vétetik kitöltöttnek; a Btk. 96—104. §-aiban foglalt rendelkezéseknek megfelel. Minthogy azonban a BP. 517., 518. §-r.iban előirt eljárás csakis a jogerős ítéletekkel megállapított több szabadságvesztés-büntetések tárgyában foghat helyt, miként ez a BP. 517. §-ának bevezető soraiból is kitűnik, és ennélfogva az öt, három és öt évi tartamban kiszabva levő mellékbüntetések helyett egy összbüntetés kiszabása a törvényben gyökerező intézkedést nem képez, és minthogy a Btk. 57. §-ának rendelkezésével szemben, mely szerint az itéletileg mellékbüntetésként kiszabott hivatalvesztés és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése mindenkor a szabadságvesztés-büntetés kiállásának idejétől veszi kezdetét, eme mellékbüntetéseknek egymásután sorolása helyt nem foghat, és e szerint eme mellékbüntetések helyett a mellékbüntetésnek 10 évi tartamban kiszabása tekintetében a kir. törvényszék által felhozott az az indok, hogy a három rendbeli összbüntetés összeadva 13 évet, tehát a törvényben megengedett 10 évnél hosszabb időtartamot tenne ki: alappal nem bir ; ezeknél fogva, minthogy az összbüntetés tekintetében hozott kir. törvényszéki ítéletnek a mellékbüntetést tárgyazó intézkedésével a törvény