Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1905)

30 képez, minthogy ez csak annyiban vehető figyelembe, hogy a büntetlen előélet javára mint enyhítő körülmény nem mérlegelhető. Az, hogy vádlott hasonló cselekmény miatt még büntetve nem volt, mint enyhitő körülmény tekintetbe nem vehető. (Curia 1904 május 25. 4824/904. sz. a.) A kir. Curia: A BP. 385. §-ának 3. pontjára alapított semmiségi panasz elutasittatik. Indokok: A közvédőnek vádlott érdekében a BP. 385. §-ának 3. pontja alapján használt semmiségi panaszát, mint alaptalant, a BP. 437. §-ának 4. bekezdése értelmében elutasítani kellett. Alaptalan ugyanis azért, mert habár az a körülmény, hogy vádlott többszörösen büntetett egyén, a büntetés kiszabásánál súlyosító körülményt nem képez, minthogy ez csak annyiban vehető figyelembe, hogy a büntetlen előélet javára, mint enyhitő körülmény nem mérlegelhető, mindazonáltal enyhitő . körülmény csak egy forog fen, t. i. az, hogy a hamisítványok kezdetlegesek lévén, könnyen felismerhetők voltak, miután az, hogy hasonló cselekmény miatt még büntetve nem volt, mint enyhitő körülmény tekintetbe nem vehető ; ez az enyhitő körülmény pedig egymagában a Btk. 92. §-ának alkalmazására törvényes alapot nem nyújt. A kir. tábla tehát nem tévedett, mikor vádlott büntetésének kiszabásánál a Btk. 92. §-át nem alkalmazta. = Abban az esetben, ha vádlott hasonló büntetendő cselekmény miatt már büntetve lett volna, kétségtelen, hogy ellenében, mint visszaesőre, ezen körülmény súlyosító körülményt képezne ; és így el nem fogadható.az az érvelés, hogy a büntetlen előélet nem enyhitő ok, minthogy ez esetben az ellenkező nem lehetne sulyositó. {Dtár XL. 50.) A gondatlanság által okozott vétségeknél — az azon nemű vétkes gondatlanságba visszaesés esetét kivéve — a büntetett előélet nem képezhet sulyositó körülményt. {Büntetőjogi Dtár I. 234.)