Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1905)

XXII bár az esküdtbiróságokról szóló 1897. évi XXXIÍI. tcz. 6. §-ának 2. pontja szerint nem vehető fel az esküdtek jegyzékébe a tényleges szolgálatban álló ügyész, nem hivatalból figyelembe veendő semmiségi ok. ___ ___ ___ ___ __. . __. — — --4. p. 3. Vádlott ellen a Btk. 301. §-ában meghatározott és a kir. törvényszék hatáskörébe utalt súlyos testi sértés büntette miatt emeltetett a vád. A kir. törvényszék a vádlottat e bűntett miatt ítélte el és ítélete a vádlott terhére egyáltalában, tehát a cselekmény minősítése tekintetében sem támadtatott meg perorvoslattal. A kir. tábla Ítélete ellen a kir. főügyész a BP. 384. §-ának 4. pontja alapján azért, «mert a bíróság hatáskörét tullépte», semmiségi panaszt jelentett be. A kir. főügyész semmiségi panasza elutasittatott, minthogy a vádrendszer elvei és a BP.-nak ezen alapuló rendelkezései elvileg kizárják annak megengedhetőségét, hogy egyedül a vádlott érdekében használt perorvoslattal megtámadott elsőbirói itélet bármi irányban a vádlott terhére felülvizsgálat tárgyává tétessék, enélkül pedig, vagyis ebben az esetben a vád alapjává tett cselekménynek a vádlott terhére a vádtól eltérő, abba bele nem foglalt alkatelem, az ölési szándék bevonásával való súlyosabb minősítése nélkül a birói hatáskör megsértésének megállapításáról szó sem lehet; és minthogy a törvény rendelkezésének helyes értelmezéséből okszerűen következik, hogy a birói hatáskör megsértése, mint hivatalból észlelendő semmiségi ok, csakis a bűnvádi eljárás alapját képező vád és az esetleg használt perorvoslatok szem előtt tartásával állapitható meg ___ ___ __. — — ... — ___ 8. A főtárgyaláson a kir. ügyész a vádlott ellen lopás bűntettére való felbujtásra irányult vádját oda módositotta, hogy ez a vádlott orgazdaság büntette miatt ítéltessék el. A kir. törvényszéknek abbeli ítéletében, mely szerint vádlott a Btk. 370. §-ának 2. bekezdésében meghatározott orgazdaság vétségében mondatott bűnösnek s emiatt ítéltetett el, a kir. ügyész megnyugodván, most már csak oly cselekmény felülbirálata forog fen, mely első fokban a kir. járásbíróság hatáskörébe van- utalva. Tekintve azonban, hogy a birói hatáskört nem az elsőbiróság Ítélete, hanem az annak alapjául szolgált vád állapítja meg; a vád pedig orgazdaság bűntettére, tehát oly cselekményre irányult, melynek elbírálása a kir. törvényszék hatáskörébe tartozik s melyre nézve a kir. járásbíróság birói hatáskörrel nem bírt, a felsőbb fokban sem állhat be hatásköri változás s azon az a körülmény sem változtathat, hogy az elsőfokú bíróság által megállapított minősités ellen perorvoslat be nem jelentetett ... ... __. .._ _.. ... ... ... ... ... ... 2. Vádlottnak azon indítványát, hogy az általa megnevezett tanuk a jogos védelem esetének fenforgására nézve kihallgattassanak, a