Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1905)

XXI [ kir. tábla elutasította azzal a kijelentéssel, hogy ezt szükségesnek nem tartja. Tekintve, hogy a bíróságok kötelesek a terhelő és mentő körülményeket egyenlő gondossággal figyelem be venni (BP. 9. §.); tekintve, hogy vádlott a felebbviteli főtárgyaláson is indítványozhat uj bizonyítást (393. §. 1. bekezdés), s tekintve, hogy az ítélet indokolásában felsorolandók azok az okok, melyek a főtárgyalás során tett, de elutasított indítványok fölött való határozat hozatalánál irányadók voltak (328. §. és 418. §. 1. be­kezdés): a kir. tábla a törvénynek a védelem szempontjából lé­nyeges rendelkezéseit sértette meg azáltal, hogy az állítólag fen­forgó jogos védelem esetének, tehát lényeges mentő körülmény­nek bizonyítására nézve a vádlott által megnevezett tanuknak az eset kezdete és lefolyása tekintetében kihallgatását mellőzte. — 102 74. Elutasította a Curia az alibi bizonyítása czéljából felhívott tanú kihallgatásának megtagadása miatt használt semmiségi panaszt, mert egy tanúnak esetleg kedvező vallomásával a vádlott alibije, a lefolyt hosszú idő multán elfogadhatóiag bizonyítható nem volna; s eszerint a tanúkihallgatás lényegtelen s az eljárást czél­talanul késleltetné.. — — — .__ —- — 120 IOÜ. Pótmagánvádló az általa bejelentett tanukkal az ügy eldöntésére lényeges befolyással lehető azt a tényt kívánta bizonyítani, hogy vádlottak lefogva tartották és ütlegelték, míg vádlott-társuk meg nem szúrta. Az esküdtbíróság tehát azzal a határozatával, mely­lyel a pótmagánvádló indítványát elutasította, megsértette a tör­vénynek azt az elvét, mely szerint a biróság köteles az ügy el­döntésére lényeges befolyással lehető bizonyítékokat megszerezni, miért is ezen határozatát a rá következő egész eljárással együtt a BP. 384. §-ának 9. pontja alapján megsemmisíteni, s a kérdéses bizonyítás fölvételére s további eljárásra utasítani kellett ... 160 104. A főtárgyaláson tett indítványok fölött a dolog természeténél fogva, de a BP. 384. §-ának ama rendelkezéséből kifolyólag is, hogy a perorvoslat a sérelmes intézkedés, elkövetett mulasztás vagy közbenszóló határozat ellen azonnal jelentendő be, az indít­vány megtétele után külön közbenszóló határozatot kell hozni a bíróságnak, mivel csak ezen eljárás mellett válik lehetővé az, hogy a felek az érdekükbe ütköző alaki jogsérelem orvoslása végett nyomban, tehát az ítélet hozatalának bevárása nélkül perorvoslat­tal éljenek. A kir. tábla tehát, midőn a védőnek a bizonyítás ki­egészítése iránt tett indityányára közbenszóló határozatot nem hozott s csak az ítéletben tagadta meg a kért bizonyitásfelvételt, a BP. 384. §-ának 9. pontjába ütköző semmiséget követte el 164 10. p. 38. A Curia megsemmisítette a kir. tábla ítéletét, mert a kir. tábla ítélete rendelkező részében tényként azt állapította meg, hogy a

Next

/
Oldalképek
Tartalom