Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1905)

8 5 a perorvoslat alaptalan, mert a BP. 65. §-ának 2. bekezdésében foglalt az a rendelkezés, mely szerint az a biró, ki az ügyet a vádtanács-ülésen előadta, a főtárgyaláson bíróként nem lehet jelen, csupán a kir. törvényszéknél szervezett vádtanácsra vonatkozik, a kir. táblára nézve azonban ez a rendelkezés nem áll, mert a kir. táblánál nincs vádtanács. Dr. S. K. vádlott és védője által a BP. 385. §-ának 9. pontja alapján még amiatt is jelentetett be Írásban is indokolt semmiségi panasz, mert a BP. 324. §-ának 1. bekezdésében foglalt tilalom ellenére S. A. A. vádlottnak nem a főtárgyaláson tett, hanem a visszavont nyomozati, illetőleg vizsgálati vallomása fogadtatott el bizonyítékul. Ez a semmiségi panasz alaptalan, mert a kir. törvényszéki fő tárgyalásról fölvett jegyzőkönyv és a kir. tábla felebbviteli főtárgyalásáról fölvett jegyzőkönyv tanúsítása szerint S. A. Á. vádlottnak vádlott-társát terhelőén tett, de a főtárgyaláson visszavont nyomozati, illetve vizsgálati vallomása a főtárgyaláson a BP. 305. §-ának megfelelően S. A. Á. vádlottal szabályszerűen közöltetett s neki észrevételeinek megtételére és védelmének előterjesztésére az alkalom megadatott, úgyszintén a felebbviteli főtárgyaláson is vádlott szabályszerűen ki hallgattatván, az összes nyomozati és vizsgálati vallomások lényeges pontjaikban felolvastattak; s mert ezekhez képest az ítélet a BP. 324. §-ának megfelelően a főtárgyaláson fenforgott bizonyítékokra van alapítva, mihez képest a törvénynek a védelem szempontjából való lényeges rendelkezése vagy elve nem sértetett meg. Anyagi semmiségi okként dr. S. K. vádlott és védője által a BP. 385. §-a 1. aj pontja alapján azért használtatott írásban is indokolt semmiségi panasz, mert a kir. tábla a Btk.-nek megfelelő rendelkezését tévesen alkalmazta ama kérdésben, hogy a vád alapjául szolgáló tettek vádlott irányában megállapitják-e valamely büntetendő cselekménynek tényálladékát ; minthogy dr. S. K. vádlott sem közvetlenül, sem közvetve ajándékot senkitől nem követelt, sem el nem fogadott, s az ez iránti Ígéretet visszautasitatlanul nem hagyta. Ugyanazok a BP. 385. §. 1. bJ pontja alapján is éltek semmiségi panaszszal; mert a kir. tábla a Btk. megfelelő rendelkezését tévesen alkalmazta ama kérdésben is, hogy a vádbeli cselekményeket a Btk. melyik ren-