Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1905)

4' fokozatos felelősség elvénél fogva egyedül P. J. vádlott, mint a közlemény szerzője, tartozik büntetőjogi felelősséggel ; ellenben a többi vádlottak ez alól szabadulnak, annálfogva, mert a szerző tudva van és felelősségre vonatott. A védelem részéről ezek szerint nem az állíttatik, hogy a vád tárgyává tett sajtóközlemények tartalma valamely bűncselekmény tényálladékát meg nem állapítja, hanem hogy a fenforgó bűncselekményekért P. J.-n kivül a többi vádlottak a büntethetőségüket kizáró fentjelzett ok miatt feleletre nem vonhatók. Az ezen irányban emelt semmiségi panasz tehát helyesen nem a BP. 385. §. 1. aj, hanem annak 1. cj pontjára volt volna fektethető. A «Magyar Hiradó» czimü kőnyomatos lap a védelem álláspontja szerint nem önálló sajtótermék és nem időszaki lap, hanem a reá előfizető napilapok hírszerző munkatársa, a napilapokra nézve kéziratot képez. Az abban foglalt közlemények önálló sajtótermékekké csak a nagy közönség kezén megforduló napilapokban való megjelenés folytán válnak. Ez a felfogás azonban téves. A «Magyar Hiradó» a kir. tábla által valónak elfogadott megállapítás szerint kőnyomat utján, vagyis mesterséges készület igénybevételével többszörösittetik ; előállítási módja tehát a Btk. 63. §-ában meghatározott kelléknek megfelel. Rendeltetése a terjesztés, melyet az által ér el, hogy mindazon napilapoknak, melyek előfizetői — jelenleg 22 napilapnak — megküldetik. Az a körülmény, hogy reá közvetlenül a közönség köréből előfizetni nem lehet, épp oly kevéssé fosztja meg ezt az önálló sajtótermék jellegétől, mint az a tény, hogy a lap jelenleg aránylag csekély számú példányban jelenik meg. Kétségtelen tehát, hogy a «Magyar Hiradó» a Btk. 63. §-ának meghatározott nyomtatvány, illetve szerkesztésének és kiadásának módozatait tekintve, az 1848 : XVIII. tcz. III. fejezetben tárgyalt időszaki lap minden tulajdonságával bir. A védelem álláspontjának támogatására hivatkozás történt a szerzői jogról szóló 1884 : XVI. tcz. 6. §. 7. pontjában foglalt arra a rendelkezésére is, mely szerint a kizárólag a napilapokba leendő felvétel végett összegyűjtött és többszörözve megjelent táviratoknak és tudósításoknak valamely hírlapba történt jogosulatlan átvétele a szerzői jog bitorlásának tekintendő. Ámde hogy a felhívott törvény,