Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1905)

4 2 melynek tárgyát a nyomtatvány sajtójogi fogalmának meghatározása nem is képezi, jelzett rendelkezésével a kőnyomatos tudósításoknak a «kézirat» jellegét tulajdonitani nem akarta, világosan kitűnik abból, hogy a még meg nem jelent kéziratnak a szerző beleegyezése nélkül történt többszörözéséről, közzétételéről és forgalomba helyezéséről, mint a szerzői jog bitorlásának egyik esetéről, a 6. §. i. pontjában külön rendelkezik. Mindezeknél fogva a «Magyar Hiradó» önálló sajtóterméknek lévén tekintendő, az abban megjelent közleményért, amennyiben ez valamely bűncselekmény tényálladékát megállapítja, az 1848 : XVIII. tcz. 13. és 33. §-aihoz képest felelősségre vonható személyek felelősséggel tartoznak, tekintet nélkül arra, vajon a közlemény még más lapban is megjelent vagy sem. — Nem fogadható el alaposnak a védelem az a további érvelése sem, mely szerint a jelen esetben P. J.-n kivül, a további vádlottak a büntetőjogi felelősség alól akkor is mentesek, ha a «Magyar Hiradó» önálló sajtóterméknek tekintetnék, minek támogatására az hozatik fel, hogy más lapból átvett czikkért is az 1848 : XVIII. tcz. 33. §-a szerint első sorban a szerző felelős ; a többi személyek pedig csak akkor tartoznak felelősséggel, ha a szerző felelősségre nem vonathatnék ; minthogy pedig a jelen esetben P. J. mint az átvett közlemény szerzője felelősségre vonatott, a többi vádlottak felelősségre vonása az 1848 : XVIII. tcz. 13. és 33. §-aiban elfogadott fokozatos felelősség elvének egyenes megtagadásával egyértelmű volna. Ezen érveléssel szemben utalni kell arra, hogy a Btk. általános határozatai, amennyiben külön rendelkezések kivételt nem állapítanak meg, a sajtójog terén is alkalmazandók. Alkalmazást nyernek tehát ezen általános határozatok a nyomtatvány utján elkövetett bűncselekmények tényálladékának megállapítása, a cselekmény bevégzése, annak egysége vagy többsége körül felmerülhető kérdések elbírálásánál, s csak a cselekményért felelős személyek kilétének meghatározása tekintetében zárja ki a törvény azok alkalmazását, amennyiben ez irányban a Btk. életbeléptetéséről szóló 1880. évi XXXVII. tcz. 7. §-ának 2. bekezdése szerint nyomtatvány utján elkövetett büntettek és vétségek eseteiben a bűntettekről és vétségekről szóló Btk.-nek a felelősséget tárgyazó mindazon intézkedései, amelyek az 1848 : XVIII. tcz. 13. és 33. §-aiból folyó felelős-