Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1905)

1*5 Minthogy pedig a kir. Curia a BP. 437. §. rendelkezése szerint a 426. §-nak itt fenforgó 4. pontja esetében köteles határozatát a kir. ítélő tábla által valóknak elfogadott tényekre alapitani ; s minthogy az a tény, hogy vádlott az adóhivatali alkalmazottak előtt a napi dijaknak első izbeni felvételét jobb tudomása ellenére elhallgatta, a ravasz fondorlatot megállapítja s ez által az adóhivatali alkalmazottakat, mint az államkincstár közegeit a napi dijak felvétele tekintetében tévedésben tartotta ; minthogy továbbá kétségtelen, hogy ez a tévedésben tartás a kir. itélő tábla által valóknak elfogadott tények szerint abból a czélból történt, hogy vádlott a kir. államkincscárnak kárt, magának pedig jogtalan vagyoni hasznot szerezzen : ugy nyilvánvaló, hogy a vád alapjául szolgáló tettek a Btk. 379. §-ába ütköző csalás összes alkatelemeit magukban foglalják s hogy vádlottnak külön akaratelhatározáson alapuló és külön időkben véghezvitt tettei három rendbeli büntetendő cselekmény tényálladékát, még pedig a 32 és 64 K mácodizbeni jogtalan felvételi cselekménye két rendbeli csalás vétségét, ellenben a 112 K nak másodizbeni jogtalan felvételi cselekménye a Btk. 380. §-ára való figyelemmel a csalás bűntettét képezik. Ezekhez képest tehát a kir. itélő tábla a büntető törvénynek megfelelő rendelkezését a vád tárgyát képező büntetendő cselekmények megállapítása kérdésében tévesen alkalmazta az által, hogy vádlottat az ellene emelt vád alól büntetendő cselekmény hiányán felmentette s illetve a kir. törvényszéki ítéletnek a 64 K-ra vonatkozó felmentő részét helybenhagyta. Mindezeknél fogva a kir. főügyész részéről a másodfokú bíróság ítélete ellen a BP. 385. §-ának 1. aj pontja alapján használt és e helyütt alaposnak talált semmiségi panasz folytán az e szakasz 1. aj pontjában megjelölt anyagi semmiségi ok fenforgása megállapítandó s a BP. 437. §-ának 3. bekezdésében foglalt rendelkezéshez képest mindkét alsófoku bíróság ítéletének megsemmisítésével a rendelkező rész szerint a törvénynek megfelelő ítélet hozandó volt. A büntetés kiszabásánál, tekintve, hogy a kir. itélő tábla a kir. törvényszék ítéletében foglalt ténymegállapításokat valóknak elfogadta, az ott felhozott büntetlen előélet az okozott kár megtérítése és a laza ellenőrzés, mely a pénzügyigazgatóságnál a vádbeli cselekmény elkövetése idején