Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1905)

• 86 fenállott, mint enyhitö körülmények, ellenben az, hogy vádlott a csalásokat mint köztisztviselő követte el s hogy többszörös bűnhalmazat forog fen, mint sulyositó körülmények mérlegeltettek. 122. Nincsen ellentmondás az ítélet rendelkező része és indokolása között, ha az esküdtbíróság vádlottat az esküdtek határozata alapján gyilkosságban mondja ki bűnösnek, s a büntetés kiszabásánál mégis vádlott felingerült kedélyállapotát, mely a védelem szerint az előre megfontolt szándékot kizárja, enyhitőként mérlegeli, mert az esküdtbirósági itélet indokolásának szóban levő része nem a tényálladék megállapításának támogatására, hanem a büntetés nemének és mértékének meghatározására hozatik fel indokul, s így a BP. 384. §. 10. pont esete nem forog fen. (Curia 1903 november 18. q3io/90i3. sz. a.) A m. kir. Curia: A semmiségi panasz elutasittatik. Indokok: Vádlott a BP. 385. $-ának 1. a) pontja alapján jelentett be semmiségi panaszt azért, merc az esküdtbíróság az anyagi törvényt tévesen alkalmazta. A semmiségi panasz alaptalan és mint ilyen a BP. 437. §-ának 4. bekezdése alapján elutasítandó volt; mert az esküdtek határozatában és ennek alapján az esküdtbirósági ítéletben valónak elfogadott az a tény, hogy a vádlott K. K.-t előre megfontolt szándékkal megölte, büntetendő cselekmény tényálladékát foglalja magában A védő által a mai főtárgyaláson az itélet ellen érvényesített az a kifogás, hogy az indokolásban enyhítő körülményül felhozott «felingerült kedélyállapot» ellenmondásban van a rendelkező részben megállapított, előre megfontolt szándékkal, figyelembe vehető nem volt ; mert taz esküdtbirósági itélet indokolásának szóban levő része nem a tényálladék megállapításának támogatására, hanem a büntetés nemének és mértékének meghatározására hozatik fel indokul, s igy a BP. 384 S ának 10. pontja alatti esete nem forog fen.