Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1905)

175 felelően minősíttetett s ekként a BP. 385. §-ának r. b) pontjára fektetett semmiségi panasz, mint alaptalan, el volt utasítandó, W. J. vádlott védőjének a semmiségi panasz indokolásában felhozott az az előterjesztése, hogy a csődbe bejelentett követelések — K. K. ügyvéd diját kivéve — tőzsdei árkülönbözetből, tehát tiltott ügyletekből származnak és igy nem valódiak, figyelembe vehető nem volt, mert a törvény nem tiltja ily ügyletek kötését, ezek önmagukban véve nem érvénytelenek és csak kifogás folytán nem eshetnek birói oltalom alá, W J. azonban K. L 8250 frl követelésének általa váltó alapján beperesitett 2750 frtos részlete és ugyané követelésnek B. és Cz. czég által szintén váltó alapián érvényesített 2750 frtos részlete tárgyában hozott sommás végzések ellen kifogást nem tett, ezek a sommás végzések jogerőre emelkedtek és a W. J. által ezen sommás végzéseknek hatályon kivül helyezése végett megujitott perben a budapesti kir. tábla jogerős Íteleteivel a sommás végzések hatályukban fentartattak, és mert ugyancsak W. J. a R. J. és társa czég által a csődbe bejelentett 1398 frt váltó követelésére vonatkozó 1898 augusztus 16-án létrejött egyezség hatályon kivül helyezése s az 1398 frtos váltó visszaadása iránt megindított perben a budapesti kir. tábla 1064,900. sz. ítélete szerint keresetével szintén végérvényesen elutasittatott. Ily helyzetben tehát ezeknek a követeléseknek fenállása, ha azok nem valóságos terményszállitásra, hanem puszta tőzsdei árkülönbözetre irányuló szerencsejáték természetével bíró ügyletekből származnának is, a megelőző birói megállapításokkal szemben vita tárgyává nem tehetők. Az öröklési jog az örökhagyó halálával nyilik meg. W. M. örökhagyó 1899 márczius 2-án halt meg ; kétségtelen tehát, hogy a végrendelet 11. pontjában megjelölt örökrész, mely az örökhagyónak a megelőző pontokban ki nem merített többi vagyonából állott, a törvény erejénél fogva W. J. vádlottra szállt és hogy W. J. vádlott az örökség tárgyát képező ingóságokat tulajdonául megszerezte. E szerint vádlott a csőd megnyitása előtt megszerzett örökrészéről a hitelezők károsításával mondott le s ez által büntetendő cselekményt követett el.