Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1905)

T40 két hónapig tartó fogházra és két évi hivatalvesztésre és a politikai jogok gyakorlatának ugyanoly tartamú felfüggesztésére, nemkülönben a Btk. 102. §-ához képest minden egyes vétség miatt külön 200, vagyis összesen 1200 K, behajthatlanság esetében 20 K-ként egy-egy napi, ekként összesen 60 napi fogházra átváltoztatandó pénzbüntetésre ítéltetik. Indokok: A kir. itélő tábla ítéletében jogerősen meg van állapítva, hogy a sértettnek egymagában álló vallomására büntető ítélet megnyugvással nem alapitható; a közvádló semmiségi panaszával megtámadott esetekre nézve pedig az elsőfokú biróság ítélete csupán a panaszok előterjesztését, ekként csak a sértettek vallomásait foglalja magában annak kijelentése nélkül, vajon a panaszokban foglalt tényekből melyik és mily okokból tarthatók bizonyítottaknak és a kir. itélő tábla emez esetek legnagyobb része iránt az elsőfokú biróság ítéletének felmentő rendelkezését vonatkozó indokainál fogva helybenhagyja. De ha a közvádló semmiségi panaszával megtámadott esetek tárgyát képező panaszok összes tényei a kir. tábla által valókul elfogadottak volnának is, tekintve, hogy az ezen esetekben foglalt ténymegállapítások szerint a vádlott szintén 12 — ió°0 kamatokat szedett, sértettek pedig a kölcsönvett pénzeket legnagyobbrészben üzletbe, vagy a gazdaság jövedelmezőbb felszerelésre fordították és vagyonuk állagában a panaszolt kölcsönök okviszonyaként változás nem állott be ; tekintve, hogy ezek a tények annak a jogmegállapitásnak szolgálhatnak alapjául, hogy a szorultság és az anyagi romlás esélye ezekben az esetekben nem forgott fen ; tekintve, hogy a kir. ítélő tábla által az elsőfokú ítélet megváltoztatásával megállapított esetekben szintén ilyen mérvű kamatszedés mellett a kir. itélő tábla által felmentés okául már elfogadott tények foglaltatnak, nevezetesen A. M. egy gőz- és vízimalom építésére, V. D. üzérkedésre, L. D. tehén és ökör vásárlás és kiházasitásra, S. J. főleg kiházasitásra, Zs. D. és B. C. juhok és lovak vásárlására és P. A. lakodalmi költségekre fordította a vádlottól kölcsönvett pénzeket és a sértettek vagyonállapotának rosszabbodása emez esetekre nézve sincs megállapítva ; tekintve, hogy a kir. itélő tábla ítéletében a BP. 328. §-ának megfelelően nincs kifejtve, hogy az általa megállapított esetekben