Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1905)

r4i eme tények daczára a jogi megállapítás miért eltérő ? ezekkel szemben pedig nem voltak észlelhetők olyan lényeges körülmények, amelyeknek mellőzése a BP. 437. §. 5. bekezdésének alkalmazását vonhatná maga után ; a közvádló semmiségi panasza egész terjedelmében elutasítandó volt, viszont a fen előadottak folyományaként a vádlott és a védő semmiségi panaszának a kir. itélő tábla által az elsőfokú Ítélet megváltoztatásával a megállapított esetekre nézve helyet adni kellett. Az elsőfokú bíróság ítéletében a kir. itélő tábla által is helybenhagyólag megállapított eseteket illetőleg azonban a vádlott és védő semmiségi panasza is alaptalan és mint ilyen el volt utasítandó, mert az elsőfokú bíróság ítéletében a BP. 328. §-ának megfelelően megállapított és a kir. itélő tábla által valónak elfogadott ténymegállapítás szerint élelmiszerek és gazdasági eszközökben való szorultságból, ekként létfentartás szükségleteinek fedezése végett kevés vagyonú földműveseknek nyújtott kölcsönök után vádlott oly mérvű kamatokat (nevezetesen az első esetben 800 K után 189b. év végéig negyedévenkint 64 K-át, 1897. évben negyedévenként 32 — utóbb 24 K-t — 340 K kölcsön után két évre 104 K-t, 240 K-t tevő tartozás után egy évre 40 K-t, 100 K után két évre 32 K-t, a második esetben 128 K kölcsön után nyolcz éven át 180 K-t, a harmadik esetben 100 K után évenkint 16 K-t. a negyedik esetben 100 K kölcsön után tíz éven át 160 K-t, az ötödik esetben 120 K kölcsön után hat és fél éven át félévenként 9 K és 60 f.-i, öt éven át évenként 4 K értékű bárányt és egy alkalommal 2 K értékű libát és a hatodik esetben 100 K kölcsön után egy év és három hóra 24 K kamatokat) szedett, amely tények alapján a szorultság és az anyagi romlás esélye, mint az uzsorának az ezt meghatározó törvény 1. §-ában vagylagosan megállapított tényezője tévedés nélkül meg volt állapitható. A főbüntetés mértékét a tárgyalt esetek összeségéből megállapítható üzletszerűség, ekként a megállapított halmazat eseteinek kétszeresen minősült volta indokolja. A kir.'tábla Ítéletének perorvoslattal meg nem támadott egyéb rendelkezései hatályukban fentartandók voltak.