Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1905)

miségi panasz is, mert az esküdtbíróság Ítéletében felsorolt enyhítő körülmények oly nagyszámuak és annyira nyomatékosak, hogy a Btk. 92. §-nak alkalmazását kellően indokolják. Mindezeknél fogva a vádlott védője és a közvádló által az esküdtbíróság ítélete ellen közbevetett semmiségi panaszokat a BP. 437. §-ának negyedik bekezdése értelmében elutasítani kellett. = A Büntetőjogi Döntvénytár III. k. 197. sz. esetben a kir. Curía felülbírálta, vajon a tábla által megállapított tények a jogos védelem menthető tulhá^ására kellő alapot nyujtanak-e? Ugyanazon kötetbén a 210. sz. esetben a Curía megsemmisítette az alsóbiróságok ítéleteit és a vádlottat felmentette, mert a Curia a kir. tábla által megállapított tényállásból azt következtette, hogy a vádlott vádbeli cselekményét jogos védelemben követte el. 89. A büntetlen előélet és ittas állapot nem indokolják a Btk. 92. g-ának alkalmazását. (Curia 1903 július 7. 6282.903. sz. a.) A m. kir. Curia: Az esküdtbiróság ítélete ellen a BP. 385. «-ának 1. bj és 3. pontja alapján használt semmiségi panasz elutasittatik. Indokok: A vádlott és védője részéről a BP. 385. §-ának 1. b) pontja alapján a minősítés miatt használt semmiségi panaszt alaptalannak kellett tekinteni, s mint ilyet a BP. 437. §-ának 4. bekezdése szerint el kellett utasítani azért, mert a BP. 420. §-ának itt fenforgó 1. pontja esetében a 437. §. 1. bekezdése szerint a kir. Curia köteles határozatát az esküdtbiróság által valóknak elfogadott tényekre alapítani ; az esküdtbiróság pedig azt a tényt fogadta el, hogy B. J. vádlott a szegedi alsó tanyán a tüzeshegyi csószháznál 1902. évi október 19-én este Cs. L-t a bűnjelként lefoglalt bottal szándékosan fejbeütötte, s az így okozott testi sértés folytán Cs. I. halála bekövetkezett ; a Btk. 30Ó. $-ával szemben nem mondható tehát alaposan, hogy a bíróság