Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1905)

102 tctett semmiségi panasza is alaposnak találtatván, a kir. tábla Ítéletének a rágalmazásról rendelkező felmentő része a most emiitett anyagi semmiségi ok alapján szintén megsemmisíttetik, F. Ö. vádlott a már ellenében megállapított becsületsértésen felül a Btk. 260. §-ába ütköző hatóság előtti rágalmazás vétségében is bűnösnek kimondatik s ezért a Btk. 91. §-ára való tekintettel és a Btk. 260. §. alapján 1 havi fogházra és a Btk. 261. §. alapján 100 K pénzbüntetésre és behajthatlanság esetén 10 napi fogházra ítéltetik. Indokok: Vádlott és védője a BP. 385. §-ának 1. c) pontja alapján következő okokból jelentettek be semmiségi panaszt, u. m. : I. mert a vádlott a becsületsértést felháborodásában követte el, s minthogy ez oknál fogva cselekményében hiányzik a becsületsértő szándék : a Btk. 75. §-a szerint az ő büntethetősége ki van zárva ; és 2. mert az ő szóbeli sértése, tiszthelyettestől kapott pofonütéssel nyomban viszonoztatván : a Btk. 275. §-ához képest őt a büntetés alól fel kellett volna menteni. Ezen anyagi okokra fektetett semroiségi panasz a BP. 437. §-ának 4. bekezdéséhez képest minden irányban elutasítandó volt, és pedig: a Btk. 75. és 275. §-ai rendelkezéseiből levont érvelésekre azért, mert a Btk. 75. § ában körülirt szándék fenforgásának megállapítása ténykérdés, kizárási okot tehát nem képezhet : a Btk. 275. §. rendelkezése pedig büntethetőséget kizáró okot annálfogva sem képezhet, mert eme §. rendelkezése a nyomban viszonzott becsületsértés esetében sem zárja el a birót a büntetés alkalmazásától, hanem a sértések kölcsönös beszámítását egészen a bíróságra bizza : a bíró tehát jogosan jár el akkor, hacsak egyik felet avagy pedig egyik felet sem menti fel a büntetés alól. Azonban a kir. tábla ítéletének a becsületsértés minősítésére vonatkozó rendelkezését a BP. 385. i 1. b) és végpontja alapján hivatalból meg kellett semmisíteni és vádlottat csak a Btk. 261. §-ába ütköző becsületsértés vétségében kellett bűnösnek kimondani, mert F. Ö.-nek az a nyilatkozata : «hogy e taknyos tiszthelyettesnek» nem engedelmeskedik, a közhivatalnoknak személyére s nem hivatali kötelességére vonatkozik ; mert továbbá a sértő nyilatkozat az udvaron levő 6—7 ember jelenlétében történvén, nem tekinthető oly többség előtt történtnek, és így annak a nyilvánosságnak, amit a Btk. 262. §