Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1905)

m világosan megjelöl, meg nem felel, s igy a Cselekmény ezen alkatelemek hiányában a Btk. 262. §-a rendelkezése alá nem vonható, annak megtorlására csakis a Btk. 261. §-a rendelkezése volt alkalmazható. De alaposnak kellett elfogadni a kir. főügyésznek a BP. 385. §. 1. c) pontjára alapitott semmiségi panaszát, mert a kir. tábla a bűnvádi eljárás megindítását kizáró oknak megállapításánál, a jelen esetre tévesen alkalmazta a Btk. 266. §. rendelkezését. Ugyanis M. I. tiszthelyettes kiküldetésének eredményéről és az ott történtekről felsőbbségéhez intézett jelentésében egyszersmind feljelentette önmagát is, hogy F. O.-t azért, mert ez őt szóbelileg megsértette, elégtételt szerzendő, arczul ütötte ; a katonai eljárás, amelyben M. I. tiszthelyettes mint terhelt szerepelt, nem mások panasza alapján, hanem ennek önfeljelentése következtében rendeltetett el, sértettként tehát ez ügyben mint magánszemély nem is folyhatott be ; F. 0. pedig, aki ez ügyben mint tanú lett beidézve s igy védelmi álláspontot elfoglalni hivatva nem volt, abbeli állításával, hogy M. L-nek, az attól kapott arczulütést visszaadta, egyenes feljelentést tett a tiszthelyettes ellen, minthogy ezen vád valódisága esetében a tiszthelyettesnek a kardját kellett volna használnia, ennek elmulasztása pedig a tiszti állással össze nem férő szenyfoltnak lett volna tekintendő s elbocsájtatását vonta volna maga után. A kir. tábla által is elfogadott ténymegállapításból világos, hogy M. I. tiszthelyettes ellen lefolytatott fegyelmi ügyben F O. mint tanú lett kihallgatva, s igy ez ügyben M. I.-vel szemben ügyfélként nem tekintendő, az általa jegyzőkönyvbe mondott rágalmazó állítás tehát nem ügyfelek közt, nem is az ügyükben megtartott tárgyalás alkalmával használtatott. Minthogy pedig a Btk. 266. §. rendelkezése szerint csak az ügyfelek közt, és az ezekre vonatkozó tárgyalás alkalmával ejtett meggyalázó kifejezések esetében nincs helye a büntető eljárásnak ; s minthogy az anyagi büntető törvény eme rendelkezésének alkalmazhatását a meghatározott feltételek hiánya kizárja, és igy tévesen alkalmaztatott a Btk. 26b. §. rendelkezése : a kir. tábla Ítéletének a rágalmazásról rendelkező felmentő részét a BP. 385. §. 1 c) pontja alapján meg kellett semmisíteni, és a rágalmazás büntethetőségét meg kellett állapi-