Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1905)
95 kezdése szerint a törvénynek megfelelő ítéletet hozni és a vádlottat az elsőbiróság Ítéletében felsorolt enyhítő körülményeknek nyomatékosságára való tekintettel a Btk. 92. §-ának alkalmazásával büntetni kellett = L. Jogt. Közi. mell. 1903. évf. 590. sz. a. közölt esetet, melyben viszont a Curia az alsófoku bíróságokkal ellentétben a beszámítást kizáró ittasságot bizonyítottnak látta s ezért vádlottakat felmentette. L. az ezen esethez fűzött jegyzetet. 7*A főbüntetésként kiszabott pénzbüntetés a Btk. 53. §. 2-ik bekezdése értelmében fogházra változtatandó át. Megsértette tehát a törvényt, és pedig a Btk. 53. §. 2. bekezdésében foglalt rendelkezést a kir. törvényszék ítéletével annyiban, amennyiben a Btk. 261. §-ában meghatározott becsületsértés vétsége miatt főbüntetésképpen kiszabott 150 K pénzbüntetést behajthatlanság esetére 15 napi államfogházra átváltoztatandónak nyilvánította. Az a körülmény, hogy a II. fokú bíróság vádlottat a becsületsértésen felül párviadalra való kihívás vétsége miatt is elítélte és államfogházzal büntette, nem szolgálhatott indokul arra, hogy a főbüntetésképp kiszabott pénzbüntetés behajthatlanság esetén államfogházra változtattassék át. — Az államfogház csak a törvényben meghatározott esetekben, és pedig részint bűntettre, részint vétségre alkalmazható, a fogháztól mint a vétségekre meghatározott általános büntetési nemtől lényegesen különböző és attól törvényileg is megkülönböztetett különleges büntetési nemet képez, mely a Btk. 92. §. alkalmazásával nem helyettesíthető pénzbüntetéssel. Nyilvánvaló tehát, hogy viszont a pénzbüntetéssel nem helyettesíthető államfogház nem alkalmazható oly cselekmény esetében, melyre a törvény főbüntetésképp pénzbüntetést rendelt, hanem e helyett behajthatlanság folytán a vétségekre meghatározott általános büntetési nem, fogház alkalmazandó akkor is, ha a