Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1905)

82 az a bíróság van hivatva határozni, amelynek hatásköre kiterjed a fökérdés elbirálására. Midőn tehát a kir. törvényszék mint itélő biróság az ő hatáskörébe utalt bűnvádi perben azon alárendelt kérdésnek az elbírálását, hogy a biztosíték hováforditása iránti határozathozatal a törvény értelmében a vádtanács hatáskörébe tartozik, a saját hatásköréhez nem tartozónak mondotta ki, megsértette azt az elvet, mely szerint a tágabb hatáskörrel felruházott itélő bíróság hatásköre csakis a per előkészítésére hivatott s körülirtán korlátoltabb hatáskörrel biró vádtanács hatáskörét felöleli és kimeríti ; de megsértette azt az elvet az által is, midőn a biztosíték elkobzását elrendelte, de annak hováforditása iránt való határozathozatalra magát jogosítottnak nem érezte, ilyképen pedig egy s ugyanazon és elválaszthatatlanul összefüggő, együttes elbírálást igénylő kérdést két különböző igazságszolgáltatási orgánum hatáskörébe utalta. A kir. törvényszék végzésének neheztelt része ezen okból tehát megváltoztatandó s hatásköre megállapítandó, s további törvényszerű eljárásra utasítandó volt. 60. A csődtömeggondnok a törvény által az eljárás egységesítése szempontjából reá ruházott jognál fogva a kielégítési alapul szolgáló tömegre nézve az összes csödhitelezőket, vagyis a csődhitelezők egyetemét képviseli, miből okszerűen következik, hogy a közhitelnek s a csődtömeg és a csődhitelezök érdekeinek megsértése miatt a Btk. 414—416. §-ai alapján indított bűnvádi perben nem az egyes hitelezők, hanem a tömeggondnok van hivatva a közvádló által elejtett vádnak átvételére. (Curia 1903 június 23. 4789,903. sz. a.) A m. kir. Curia: A semmiségi panasz a BP. 434. §-ának 3. bekezdése értelmében visszautasittatik. Indokok: A csődtömeggondnok a törvény által az eljárás egységesítése szempontjából reá ruházott jognál fogva a kielégítési