Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1905)

83 alapul szolgáló tömegre nézve az összes csödhiteiezöket, vagyis a csődhitelezők egyetemét képviseli, miből okszerűen következik, hogy a közhitelnek s a csődtömeg és a csődhitelezők érdekeinek megsértése miatt a Btk. 414—416. §-ai alapján inditott bűnvádi perben nem az egyes hitelezők, hanem a tömeggondnok van hivatva a közvádló által elejtett vádnak átvételére ; minélfogva a B. M. és tsa, K. J., W G. és tsai, S. I. fiai czégek mint hitelezők képviselőjének a másodfokú itélet ellen P. B. vádlott felmentése miatt a BP. 385. §-ának 1. aj pontja alapján bejelentett semmiségi panasza jogosultság hiányából vissza volt utasítandó. — Ugyanígy határozott a Curia a Jogt. Közi. 1903. évfolyama mellékletén 327. és 413. sz. a. közölt esetekben is. 61. Maga az a kikötés, mely szerint vádlott egy kevés vagyonú és végrehajtás alatt állott foldmivestól 26 K kölcsön után kamatképpen 15 évre évi 40 K tiszta jövedelmet ado rét használatát kötötte ki, az uzsorának tényálladékát magában foglalja. Annak esélye, hogy egyik évben a rét jövedelmét az esőzés tönkre teheti, a másikban emelheti, vagyis a tényleg elért előny és okozott kár, — amelyekre számitások tevésével a kir. ítélő tábla felmentő ítéletét alapította, — az uzsorának nem kelléke, hanem az arról szóló törvény r. §-ában vagylagosan felsorolt ismérvek közül elég az, ami a fentjelölt kikötésben foglaltatik: a szorultság, az anyagi romlás esélye és a szolgáltatással az ellenszolgáltatásnak szembeötlő aránytalan volta. (Curia 1903 június 23. 5822. sz. a.) A m. kir. Curia: A kir. ítélő táblának ítélete a BP. 437. §. 3. bekezdése értelmében a 385. 1. aj pontjában foglalt ok miatt megsemmisíttetik és az elsőfokú bíróság ítéletének rendelkező része hatályában visszaállittatik. Ehhez képest bűnösnek mondatik ki vádlott az 1883 : XXV tcz. 1. §-ába ütköző uzsora vét6*