Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 3. kötet (Budapest, 1903)

44 tározott tények részletezését nélkülöző általánosságuknál fogva a bizonyítás lehetőségét is kizárják. A bizonyító eljárásnak a védő által indítványozott kiegészítésével másodsorban annak megállapítása czéloztatott, hogy a vád tárgyává tett sajtóközlemény azonos a «Südungarische Bürgerzeitung» czimü lapban «A kivándorlás valódi okai» czim alatt előzően megjelent czikkel, melynek közzététele miatt bűnvádi eljárás nem indíttatott. Ez a megállapítás azonban, minthogy a felelősség az 1848 : XVIII. tcz. 33. §-a szerint a más lapból átvett czikkekre is kiterjed, vádlott felelősségének elhárítását amúgy sem eredményezhette volna. Ami végül a «Deutsches Tagblatt für Ungarn» czimü lap 14. és 16. számaiban a kivándorlás okairól meg;elent czikkek felolvasásának megtagadását illeti, az vádlott bűnösségének megállapítását szintén nem befolyásolhatta, mert az említett czikkek és a vádbeli sajtóközlemény között nincs kapcsolatosság. Minthogy tehát a biróság azzal, hogy a védő részéről a bizonyító eljárásnak a jelzett irányban való kiegészítése iránt tett indítványt elutasította, a törvénynek a védelem szempontjából lényeges valamely rendelkezését vagy elvét meg nem sértette, sem tévesen nem alkalmazta, a semmiségi panasz, a mennyiben a BP. 384. §-ának 9. pontjában megjelölt alaki semmiségi ok érvényesítésére irányul, alaptalan. Vádlott és védője az esküdtbíróság ítélete ellen a BP. 385. §-ának 1. a) pontjában körülirt anyagi semmiségi ok miatt is használt semmiségi panaszt, ennek írásbeli indokolása szerint azért, mert a vádbeli sajtóközlemény a kivándorlás valódi okaival, valamint a^kormány és közegei részéről a német nemzetiségi polgárokkal szemben tett, állitóan sérelmes intézkedések felsorolásával foglalkozván, abban nemzetiség elleni izgatás nem foglaltatik ; a biróság tehát tévesen alkalmazta a Btk. megfelelő rendelkezését akkor, midőn vádlott tettében büntetendő cselekménynek, nevezetesen a nemzetiség elleni izgatásnak tényálladékát fenforogni látta. Minthogy azonban az esküdtbíróság az esküdtek határozata alapjául valónak fogadta el a BP. 437. §-ának 1. bekezdéséhez képest e helyütt is a határozat alapjául veendő azt a tényt, hogy vádlott a felelős szerkesztésében megjelenő, «Deutsches Tagblatt fürj Ungarn» czimü időszaki lapnak 1902 márczius 2^. kiadott 70. számában «Die wahren Ursachen der Auswanderungv czim