Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 3. kötet (Budapest, 1903)

45 alatt közzétett czikknek egész tartalmával, különösen pedig annak az ítéletben részletezett kitételeivel a német nemzetiséget a magyar ellen gyűlöletre izgatta ; s minthogy ez a tett büntetendő cselekménynek, jelesen a Btk. 172. §-ának 2. bekezdésében meghatározott izgatás vétségének a tényálladékát megállapítja : a semmiségi panasz ebben az irányban is alaptalan. Mindezeknél fogva a vádlott és védője által az esküdtbíróság ítélete ellen közbevetett semmiségi panaszt a BP. 437. §-ának 4. bekezdése értelmében elutasítani kellett. = Az 1848 : XVIII. tcz. 33-a értelmében a felelősség kiterjed azon czikkekre is, melyeket más lapból kölcsönöznek ; ilyen átvétel esetében a büntetés a szerzőénél vagy az első közlőénél mindig kisebb lévén. Ha tehát az első közlés büntetlen maradt, mondható-e a Btk. 1. §-a álláspontjáról, hogy az utánközlés büntethető ? 33Arra az elitéltre nézve, aki büntetését a BP. 506. §-ának második bekezdése alapján az ítélet jogerőre emelkedése előtt megkezdi, a büntetés a tényleges megkezdés napjától számítandó. Sérti tehát a törvényt az oly kir. itélő táblai ítélet, amely a büntetés tényleges megkezdésének napjától az ítélet jogerőre emelkedésének napjáig eltelt időt a Btk. 94. §-a alapján beszámítás tárgyává teszi. (Curia 1902 május 7. 4245/902. sz. a.) A m. kir. Curia : A koronaügyész perorvoslata alaposnak találtatik. Kimondatik, hogy arra az elitéltre nézve, aki az ellene megállapított szabadságvesztés büntetést a BP. 506. §-ának második bekezdése értelmében az ítéletnek jogerőre emelkedése előtt megkezdi, a büntetés ennek tényleges megkezdése napjától számítandó és hogy az ettől kezdve az ítélet jogerőre emelkedéséig töltött idő vizsgálati fogság czimén a Btk. 94. fában meghatározott beszámítás tárgyát nem képezheti. Megsértette tehát a törvényt a szegedi kir. itélő tábla fent