Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 3. kötet (Budapest, 1903)

i68 A nagyszebeni kir. törvényszék: i. r. P. M.-né, 2. r. P„ M., 3. r. A. M.-né és A. M. 4. r. vádlott bűnösöknek mondatnak ki a kiskorú M. I. sérelmére elkövetett, a Btk. 301. §-ában meg­határozott, a Btk. 92. §-ának alkalmazásával, a 20. §-hoz képest minősülő súlyos testi sértés vétségében, továbbá a M. M. sérel­mére elkövetett, a Btk. 301. §-ában meghatározott könnyű testi sértés vétségében, mint a Btk. 70. §-a szerinti tettestársak az által elkövetve, hogy K. Á.-on 1901 márczius hó 31-én M. M. sértettet megtámadták, földre teperték s ennek következtében a karján levő kiskorú I. nevű fiának eltörött a lába, minek folytán az 20 napon felüli időben gyógyuló sérülést szenvedett, a földre tepert M. M. sértettet pedig ütlegelve, annak 8 nap alatt gyógyuló testi sértést okoztak ; s ezért a Btk. 302. §-a alapján a Btk. 92., 96., 98. és 102. §-ai alkalmazásával összbüntetésül 1., 3. és 4. r. vádlott egy-egy havi, 2. r. vádlott pedig három havi fogház­büntetésre mint fő-, mind a négy vádlott pedig esetleg egy-egy napi fogházra átváltoztatandó 20-—20 K pénz- mint mellékbün­tetésre ítéltetnek. Indokok: Az orvosbirói szemlejegyzőkönyv, valamint az arra alapitott orvosi vélemény s az orvosi látlelet által bizonyítást nyert, hogy kiskorú M. I. külerőszak következtében jobb lá­bát eltörte s ennek következtében husz napon felüli idő alatt gyógyuló sérülést szenvedett, M. M. pedig ugyancsak külerő­szak behatása következtében nyolcz nap alatt gyógyuló testi sértést szenvedett ... A kir. törvényszék a vádlottak terhére rótt büntetendő cselekményeket annál is inkább bebizonyítva látta, mert az orvosszakértő véleménye szerint kiskorú M. I. sérülése esés által jöhetett létre és P. M. vádlott maga is be­ismerte, hogy sértett nő ezen alkalommal a sértett gyermeket karján tartotta, az esés alkalmával tehát a gyerekkel együtt a földre bukott, nem vonván le semmit vádlottak bűnösségéből azon körülmény, hogy a sértési szándék esetleg csak M. M. sértett ellen irányult és hogy a kiskorú M. I. sérelmére bekövetkezett eredmény annak csak a folyományát képezte. (1901 október 30. 4823/901. sz. a.) A kolozsvári kir. itélő tábla: Az elsőbiróság Ítéletét indokai­ból helybenhagyja. (1902 január 17. 94/902. sz.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom