Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 3. kötet (Budapest, 1903)

i5' Sz. I. vádlott az esküdtbíróság által az esküdtek határozata alapján a Btk. 278. §-ában meghatározott gyilkosság bűntettében, valamint a Btk. 334 és 65. §-ai alá eső rablás kísérletében mint bűnsegéd (69. §. 2. pontja) nyilváníttatott bűnösnek. A gyilkosság büntette a tettessel szemben a Btk. 278. §-a szerint halállal büntetendő, az abban való részesség pedig a Btk. 72. és 66. §-ai értelmében enyhébben büntetendő és a bűnsegéd büntetése a tettesre nézve megállapítottnál enyhébb büntetési nemben is kiszabható. Ámde a büntető törvény a bíróságot a bűnsegéd büntetésének meghatározása tekintetében csak annyiban korlátozza, amennyiben a Btk. 66. §-ának utolsó bekezdése szerint a halállal büntetendő bűntetteknél a bűnsegéd büntetése öt évnél enyhébb nem lehet; azt azonban a törvény sehol sem tiltja, hogy a bíróság a halállal büntetendő bűntettben való bűnsegéd büntetését az enyhébb nemű büntetés legmagasabb tartamában, a jelen esetben tehát 15 évi fegyházban (Btk. 22. §.) ki ne szabhassa. Nyilvánvaló tehát, hogy a bíróság a büntetés kiszabásánál a törvényben megállapított büntetési tételeket megtartotta akkor, midőn ifj. Sz. I. vádlott büntetését a Btk. 278., 66., 72., 96., 99. és 90. §-ai alapján 15 évi fegyházban szabta ki. A semmiségi panasz indokolásában felhozott az az állítólagos sérelem, hogy ifj. Sz. I. vádlott büntetése a Btk. 90. §-ának alkalmazásával szabatott ki és hogy ez a büntetés Sz. Gy. vádlott büntetéséhez képest aránytalanul súlyos volna, semmiségi panasznak és a kir. Curia felülvizsgálásának tárgyát nem képezheti. A BP. 385. §-ának 2. pontjában körülirt semmiségi ok miatt emelt semmiségi panasz tehát alaptalan. De alaptalan a semmiségi panasz annyiban is, amennyiben azzal a BP. 375. §. 3. pontjában megjelölt anyagi semmiségi ok érvényesítése czéloztatik. Mert a Btk. 66. és 92. §-ainak egybevetett rendelkezéséből kétségtelen, hogy a halállal büntetendő cselekményben való bűnsegéd büntetésének legkisebb tartama öt, legmagasabb tartama pedig 15 évi fegyház és hogy a büntetés ezen a legkisebb mértéken alul a Btk. 92. §-ának alkalmazásával sem szabható ki. Minthogy pedig a Btk. 92. §-ának alkalmazása iránti kérelem a büntetésnek a legkisebb mértéken, tehát a jelen esetben