Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 3. kötet (Budapest, 1903)

I 12 joga nincs, ezeknél fogva az elsőbiróság a kielégítési végrehajtást törvényellenesen rendelte el. * -K = A Curia a felfolyamodást hivatalból visszautasította, mert a másodbiróságnak a kielégítési végrehajtás elrendelése kérdésében hozott ezen határozata ellen további felebbvitelnek nincsen helye. 72. Az a körülmény, hogy a sértettek arfyagi romlása a vádlottal kötött kölcsönügyletek folytán tényleg nem következett be, sőt sértettek a vádlottól távol álló körülmények folytán vagyonilag gyarapodtak is, nem zárja ki az uzsora vétségének a megállapítását, mert az uzsora vétségének a tényálladékához sértettek anyagi romlásának a bekövetkezése nem szükséges, hanem elég az is, ha a kikötött ellenszolgáltatás oly szertelen magas, hogy annak folytán okszerűen fel lehet tenni, hogy a sértettek a magukra vállalt teher súlya alatt vagyonilag tönkre mehetnek. (Curia 1902 szeptember 1. 7709/902. sz. a.) A budapesti kir. ítélő tábla : Özv. B. J.-né szül. R. Zs. vádlottat az 1883 : XXV. tcz 1. §-ába ütköző s a 2, i szerint minősülő és büntetendő uzsora vétségében, Cz. S. vádlottat pedig ugyanazon tcz. 3. §-ába ütköző s a 2. §. szerint minősülő és büntetendő uzsora vétségében bűnösöknek mondja ki. Indokok: Az ügy érdemét illetően a kir. itélő tábla tényként állapítja meg, hogy a sértettek özv. B. J.-né vádlottnak az 1886. évben felvett 20 forint kölcsön után az évi 5 frt kamatot 12 éven át, az 1895. évben kölcsönvett 10 frt után a heti 10 kr. kamatot 3 éven át, az 1898. évben felvett 50 frt után pedig az 50 kr. heti kamatot körülbelül 6 hónapig fizették. Való tényként állapítja meg a kir. itélő tábla azt is, hogy özv. B. J.-né a sértettek szorultságát használta fel, mikor nekik uzsorás kamatra hitelezett, mert azt a sértettek eskü alatt bizonyították, s mert id. K. S. tanú is bizonyítja, hogy sértettek a 20 írtos kölcsön felvételekor nagy nyomorban voltak, V. J. tanú