Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 3. kötet (Budapest, 1903)

103 szellemi fogyatkozásaiknál fogva nem voltak képesek felismerni az esküvel erősített tények valótlanságát és azokra nézve tévedésben voltak, másrészt nem állapította meg, hogy e tévedésük gondatlan volt (Btk. 82. §. 2. bekezdés). Minthogy pedig a bűncselekmény tényálladékához tartozó tényekben való tévedés a Btk. 82. §-a szerint beszámithatóságot kizáró okot képez, a kir. itélő tábla nem sértette meg az anyagi jog rendelkezését, midőn a vádbeli tettet nem vonta a Btk. 221. §-a alá, a vádhatóság semmiségi panasza tehát alaptalan. Hivatalból figyelembe veendő semmiségi ok sem észleltetvén, a perorvoslatot a BP. 437. §-ának 4. bekezdése alapján elutasítani kellett. 68. A Btk. 266. §-a csakis az ügyfelekre vonatkozván, a tanú az abban megállapitott kedvezményre nem tarthat igényt. (Curia 1901 évi november 22. 7025/901. sz. a.) A szentesi kir. járásbíróság: Cs. J. a Btk. 258. §-ába ütköző rágalmazás vétségének vádja és következményeinek terhe alól a BP. 326. §-ának 1. pontja alapján felmentetik. Indokok: A bizonyítási eljárás során kihallgatott tanuk vallomásával azon tényállás nyert beigazolást, hogy főmagánvádló D. A.-né ellen A. L.-nénak a szentesi kir. járásbíróság előtt bünpere volt folyamatban és hogy az 1901 január 7-én megtartott tárgyaláson ebben a bünperben Cs. J. terhelt mint tanú hallgattatott ki. Terheltnek, mint tanúnak a meghiteltetése előtt főmagánvádló kifogásolta annak a meghiteltetését azon a czimen, mert az haragosa, azonban annak okát megmondani nem tudta, azért terhelt mint tanú felszólittatott, hogy mondja meg az okot, hogy főmagánvádló miért haragudhat reá, erre terhelt a tárgyaló bíró kérdésére kijelentette, hogy főmagánvádló legfeljebb azért haragudhat reá, mert azzal régebben szerelmi viszonyt folytatott. Minthogy ezen tényállás szerint terhelt főmagánvádlóra vonatkozólag a rágalmazó tényt tárgyalás alkalmával a tárgyaló biró kérdésére mondotta, minthogy eszerint a Btk. 266. §-a értelmé-