Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1903)

lg (Curia 1901 június 20. 3816/901. sz.) A m. kir. Curia: A kir. koronaügyész jogorvoslata alaposnak találtatván, kimondatik, hogy megsértette a törvén} t: 1. mindkét alsóbirósági Ítélet annyiban, amennyiben vádlott be nem hajthatás esetén elzárásra átváltoztatandó pénzbüntetés helyett pénzbirságra Ítéltetett és az is kimondatott, hogy a pénzbírság behajthatlanság esetén elzárásra át nem változtatható ; 2. csak a másodfokban eljárt szolnoki kir. törvényszék azzal, hogy tárgyalást nem tartott, hanem tanácsülésben hozta meg ítéletét. Indokok: I. Magából az 1874 : XXXIV. tcz. 39. §-ából, amely szerint ismétlés esetén fogság alkalmazandó, kétségtelen, hogy az ott büntetendőnek kijelentett cselekmény criminális delictumnak tekintetett és a kirótt birságnak nem rendbüntetési, hanem büntetőjogi jelleg tulajdonítandó. Minden kétséget eloszlat az, hogy a büntető törvényeket életbeléptető 1880 : XXXVII. tcz. 5. §-a ezt a cselekményt is a büntetendő cselekmények körébe sorozza és végső bekezdése szerint kihágásnak minősiti. Ezzel tehát a törvényhozó egyszersmind azt is statuálta, hogy a zugirászat utján elkövetett cselekményre azontúl a Kbtk. rendelkezései alkalmazandók. Hogy pedig a pénzbírság, mint a büntető törvénykönyvek életbeléptését megelőzött törvényekben és bírói gyakorlatban elfogadva volt kifejezés egyenlő értékűnek veendő a törvénykönyvek életbelépése óta használandó pénzbüntetés kifejezéssel : az nyilvánvaló az E. L. T. 13. §-ából, ahol már a pénzbírság helyett a pénzbüntetés szó van használva, mint az előbbivel azonos fogalom. Minthogy pedig a zugirászat által elkövetett kihágásokra alkalmazandó Kbtk. 22. és 23. §-ai értelmében a pénzbüntetések kiszabásánál mindig meghatározandó az elzárás tartama is, mely a pénzbüntetés behajthatlansága esetére, ennek helyébe lép : ez az intézkedés a zugirászati kihágás büntetésénél sem mellőzhető. Nem lehet ez ellen felhozni azt, hogy büntetést megállapitó törvény kiterjesztő, t. i. szigorúbb értelmezést meg nem tür, mert a törvénynek a bíróságok által történő alkalmazásakor mindig szem előtt tartandó ez az elvi jelentőségű szabály ebben a kér2*