Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1903)

335 íkir. itélő tábla a vádbeli cselekményt a Btk. 165. §-a szerint minősítette, a BP. 384. §-ának 11. pontjában körülirt alaki semmiségi okot nem képezi. Ami a BP. 385. §-ának 1. aj pontjára fektetett semmiségi panaszt illeti: minthogy az alsófoku bíróságok által valóknak elfogadott azok a tények, melyek szerint vádlottak a tagosítás megengedhetőségének kérdése tárgyában 1896. évi szeptember 11-ére Z . . . községbe kitűzött tárgyalás megtartását az e végből kiküldött kir. törvényszéki biró és a községi biró ellenében alkalmazott erőszakkal s veszélyes fenyegetéssel megakadályozták, büntetendő cselekmény tényálladékát megállapítják: ezeknél fogva a BP, 437. §-ának 4. bekezdése értelmében az alaptalan semmiségi panaszokat el kellett utasítani. 226. Ingó dologra vonatkozó oly adásvevési szerződés által, a mely szerint az eladott ingóság csak akkor megy át a vevőnek teljes tulajdonába, ha a vételárt egészben kifizette, a tulajdonjog azzal a jogi hatálylyal tekintendő fentartottnak, hogy az eladott ingóság a vételár teljes kifizetéséig ^z eladó tulajdonához tartozó és vevőre nézve a büntetőjogi beszámítás tekintetében idegen ingó dolgot képező •oly ingóságnak veendő, amelynek a vevő által történt jogtalan eltulajdonítása vagy elzálogosítása a Btk. 355. §-ában meghatározott sikkasztás tényálladékát állapítja meg. Ha valamely bűnügyben annak megállapítása, hogy forog-e fen bűncselekmény, valamely magánjogi kérdésnek előleges •eldöntésétől függ, ebben a kérdésben a BP. 7. §-ának első bekezdése szerint a BP. szabályainak alkalmazásával a büntetőbíróság határoz; és az idézett §. 2. bekezdésében foglalt szabályhoz képest kétségtelen, hogy a polgári bíróságnak ily előleges magánjogi kérdésre vonatkozó határozata a büntetőbíróságra a büntethetőség kérdésében nem kötelező. A büntetőbiró ily előleges magánjogi kérdések elbírálásánál csak az anyagi magánjog terén irányadó szabályokat veheti alapul, vagyis, hogy döntésnél a fenálló magánjogi törvényekhez vagy az