Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1903)

3»9 tnint vádlottak súlyos testi sértés bűntettében azért nyilváníttattak bűnösöknek, mert tagadásukkal szemben a sértett és S. S. tanúnak vallomásával bizonyitottnak vétetett, hogy a sértettet ők bántalmazták. A kecskeméti törvényszéknek az ujrafelvétel következtében 6038/98. sz. a. jogerős ítéletével vádlottak az alapperbeli Ítélet hatályon kívül helyezésével azért mentettek fel a vád alól, mert a kir. törvényszék a vádlottak által mentségükre felhozott azon körülményeket, hogy ők a sértett bántalmazását megelőzően s a bántalmazás színhelyétől mintegy »/4 órai távolságban F. és S éjjeli őrökkel találkoztak s rövid szóváltás után kelet felé folytatták útjukat, mig az éjjeli őrök ellenkező irányban nyugot felé a tett színhelyéhez vezető legrövidebb uton mentek, mi közben a tett színhelye tájékáról zajt és lármát, mely E. I. megveretésével állott elő, hallottak, és onnan két egyént, kiket üldözőbe is vettek, menekülni láttak, vádlottak tehát előbb mint az éjjeli őrök más kerülő uton a tett színhelyére nem érkezhettek, F. és S. tanuk vallomásával megerősítve látta, s ugy ezen bizonyítékok, mint S. tanúnak ama vallomása alapján, hogy őt nevezte meg bántalmazójául a sértett, s végre azon alapon, mert K. tanú vallomása szerint a vádlottak távozása után korcsmája körül zaj vagy lárma nem volt, és mert S. tanú az alapperben tett vallomását oda módosította, hogy E. sértettnek bántalmazóit fel nem ismerte s a tetteseket csak sértett bemondása alapján tudta megnevezni, a kir. törvényszék vádlottak bűnössége tekintetében az alapperbeli bizonyítékokat megerőtlenitve találta. Minthogy azonban vádlottak már az alapper folyamán tudomással birtak az éjjeli őrökkel történt találkozásukról, és ennek daczára ezen tanukra az alapperben nem hivatkoztak, ezen bizonyítékokat tehát az alapperben tudva elhallgatták ; minthogy továbbá a két tanúnak vallomása az alapperbeli ítéletek megváltoztatására s vádlottak felmentésére az ujrafelvétel folytán hozott ítéletnek lényeges alapját képezte, a J3P. 579. §-ának 2. pontja szerint pedig annak, ki az alapperben tudva elhallgatta azon bizonyítékokat, melyekre a bíróság az újra felvett eljárásban ítéletét alapította, kártalanításra igénye nincs : -ezeknél fogva folyamodók kártalanítás iránti igényének helyt adni nem lehetett.