Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1903)

289 = Ebben az esetben érdekes az, hogy a kir. Curia, habár az alsóbiróságok ítéletét azon okból semmisítette meg, mert az azok által megállapított tényállás az anyagi törvény alkalmazhatása szempontjából hiányos, még sem rendelte el a BP. 437. §-ának 5. bekezdése értelmében a hiányos tényállás kiderítését, illetve az ujabb eljárást, hanem a vádlottat felmentette, mert igen helyesen abból indult ki, hogy a kérdéses tény, t. i. hogy a fiatalkorú tettes a cselekmény elkövetésekor birt-e már kellő belátással, ez idő szerint a serdülő gyermek fejlődésére való tekintettel ki nem deríthető. 192. Aberratio ictus által okozott súlyos testi sértés nem gondatlanságból, hanem szándékosan elkövetettnek minősül. (Curia 1901 november 15. 6817. sz. a.) A m. kir. Curia: A semmiségi panasz a BP. 437. §-a alapján elutasittatik. Indokok: A kir. tábla által valóknak elfogadott tények, hogy a vádlottak együttes elhatározással és együttesen végrehajtott tevékenységgel okozták a 20 napon tul tartó gyógyulást igénylő testi sértést M. J.-on és hogy P. J. vádlott, habár nem ^ B. J., hanem M. J. bántalmazására irányult szándékkal, de szándékosan elkövetett cselekvéssel sérelmezte meg B. J.-t, amelyekre a BP. 437. §-ának 1. bekezdése szerint a kir. Curia határozatát alapítani köteles, a Btk. 301. §-ának rendelkezésénél fogva, bűncselekmény ismérveivel bírván s így a BP. 385. §-ának 1. aj pontjában foglalt semmiségi ok fen nem forogván, a semmiségi panasz, mint alaptalan, el volt utasítandó. 193. Több, ugyanazon sértett sérelmére egymásután elkövetett mezőrendőri lopási kihágás vétséggé nem foglalható össze, habár a lopott dolgok értéke együttvéve a kihágási értékhatárt (60 K) meghaladja is. (Curia 1901 november 23. 7047. sz. a.) * * Büntetőjogi Döntvénytár. II. 19