Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1903)

Lap IV. FEJEZET. A magánvádló és a magánfél. 130. A Btk. 260. §-ában körülirt vétség nem tartozván azok közé, melyekben a sértett mint főmagánvádló léphetne fel, az ezen ügyben tartott felebbviteli főtárgyaláson a kir. ügyésznek jelenléte nélkülözhetetlen _. _ ___ _, _... — — — —-... — — 203 195.. A BP. 44. §-a értelmében ha a magánvád emelésének joga egy bűncselekmény alapján több sértettet illet és egyszerre jelentkeztek, közülök az lesz a magánvádló, aki a beadványban első helyen van megnevezve, ha csak ettől közmegegyezéssel el nem tértek és nem állapították meg, hogy közülük ki képviselje a vádat. A többi sértett magánvádlónak tekinthető nem lévén, nem jogosított perorvoslattal élni.. — — _. _. _- — — — — 290 196. Sértett az elsőbiróság itélete ellen, melyben a közvádló megnyugodott, felebbezvén s e szerint ő már a másodfoku bíróság itéletének a meghozása előtt képviselvén a vádat jogosított a BP. 430. §. 2. bekezdése értelmében, mint magánvádló, a kir. tábla itélete ellen semmiségi panasszal élni _, _... — — --- 291 198. A csődhitelezők összessége egy egységet képez s annak képviseletére a csődtömeggondnok van hivatva. Ebből folyóan nem az egyes csődhitelezők, hanem a csődtömeggondnok jogosult a Btk. 414—416. §-aiban meghatározott, hivatalból üldözendő büncselekmények tekintetében a vád átvételére és ily minőségben a jogorvoslat használatára ___ ___... ___ ... ___ ___ 293 200. Ha a sértett az elsőfoku ítélet ellen a magánjogi igény miatt felebbezett volt, a másodfoku itélet ellen mint pótmagánvádló semmiségi panaszszal élhet............................. 294 241. Ha a magánvád emelésének joga egy büncselekmény alapján több sértettet illet, jogorvoslattal ellenkező megállapodás hiányában az nem élhet, aki a beadványban második, vagy későbbi helyen van megnevezve—... ___ ___............ ___ 361 VI. FEJEZET. Birák, jegyzőkönyvvezetők és a kir. ügyészség tagjainak kizárása és mellőzése. 111. Perujítás esetén nem kérhető biróküldés azon a czimen, hogy az alapper bírája vagy ügyésze érdekelt, mert az alapperben eljárt 172 VIII. FEJEZET. A nyomozás. 126. A kir. ügyésznek a nyomozást megszüntető határozata nem birói végzés, mely jogerőre emelkedhetík, és ha jogerőre emelkedik,