Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1903)

XVII nősen elismerték és kikötötték, a vádlottak ellen a csere tárgyát képező ingatlanra végrehajtást nem vezethettek s ennek folytán a sértettek kárt szenvedtek. — Tényként megállapittatott továbbá, hegy vádlottak a vádbeli cselekmény idejében építkezési vállalkozásaik által tönkre jutott egyének voltak s hogy nekik a sértettekkel szemben elvállalt terhek törlesztésére az ezektől cserébe kapott birtokon kivül más fedezetük nem volt, és hogy az elidegenítési és terhelési tilalom telekkönyvi feljegyzése csakis azért jött létre, annak folyományaként az átvett földbirtok azért lett eladva, mert a vádlottak a sértetteknek végrehajtási lépéseit bekövetkezőknek tartották és előre intézkedtek, hogy a végrehajtandó követelés alapot ne találjon. Vádlottak mégis felmentettek, mert a Btk. 386. §-ában meghatározott csalás tényálladékának egyik lényeges kelléke a hatósági végrehajtás bekövetkezősége, ennek előfeltétele pedig az, hogy a megkárositott hitelezőnek legalább is lejárt követelése legyen akkor, amikor a vádlott a Btk. 386. §-ában büntetendőknek kijelentett tényeknek legalább egyikét elkövette, ebben az esetben pedig a kir. tábla által valóknak elfogadott tények közt nem foglaltatik annak megállapítása, hogy sértetteknek lejárt követelésük volt, s e nélkül nem foglalhat helyt annak meghatározása, hogy sértetteket a közjegyzői okirat alapján bíróilag elrendelhető végrehajtási jog illette.- ... ___ ___ .... ___ .— ___ ._. 128 179. Aki a bíróságot ravasz fondorlattal tévedésbe ejti, hogy valamely értékpapír megsemmisítését eszközölje ki, s ez által az értékpapír tulajdonosának jogtalan vagyoni kárt okoz, csalást követ el, mert a csalás tényálladékához a tévedésbe ejtett s a megkárositott személynek nem fizikai, hanem csak jogi azonossága kívántatik meg. 272 207. A Btk. 386. §-a szerinti csalás vagy annak kísérlete ki van zárva. ha az ingatlan elidegenítésekor már értékén felül meg volt terhelve 304 218. Annak a körülményne': tényálladékánál, mely a Btk. 384. §-a szerint csalásnak tekintetik, az elkövetőben a jogtalan vagyoni haszonszerzésre irányzott akarat (csalási czélz.it Btk. 379. §.) és a megfelelő vagyoni kár okozásának szándéka (Btk. 379. §. «annak vagyoni kárt okoz») hiányzik; az elkövetési cselekedet ugyanaz, ami a Btk. 379 $-a s .érint, t. i. másnak ravasz fondorlattal tévedésbe ejtése vagy tévedésben tartása; a szándékolt jogsértő eredmény pedig a Btk. 379. §-ában meghatározott vagyoni károkozás helyett az, hogy az elkövető magának hitelezést vagy hitelhoszszabbitást eszközöl ki... — ... ... __. ... ___ ... ._ -22 XXXII. FEJEZET. Okirathamisitás. 57. A kir. tábla vádlottat sikasztás miatt ítélte el, de felmentette a sikkasztás elpalástolása czéljából elkövetett okirathamisitás vádja Büntetőjogi Döntvénytár. II. b