Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1903)

ii9 ruházta és az üzletet átvevő G. K.-nak oly utasítást adott és vele ugy állapodott meg, hogy ennek a hat hitelezőnek az áruk eladásából befolyt pénzből mit se fizessen ; mihez képest miután ezek egyéb uton sem nyertek kielégítést, G. O. ezen eljárásából és G. K.-nak ebben való közreműködéséből, nemkülömben G. S.-nak tevékenységéből is, mint a kinek vezetése alatt történtek az üzletátruházások és a többi hitelezőkkel való kiegyezés : önként következik, hogy a hitelezők többségének kielégítése czélzatosan a ki nem elégített hat hitelezőnek megkárosításával történt. (1901 február 26. 1285/901. sz. a.) A m. kir. Curia : A közvádló semmiségi panaszának érdemleges vizsgálata mellőztetik, vádlottak védőinek semmiségi panasza pedig a BP. 437. §-ának 4. bekezdése értelmében elutasittatik. Indokok: A koronaügyész a közvádló semmiségi panaszát visszavonván, ezen semmiségi panasznak érdemleges bírálatát mellőzni kellett. Vádlottak védői a felebbviteli főtárgyalás folyamán a BP. 384. §-ának 1., 5. és 9. pontja alapján semmiségi panaszt jelentettek be a kir. tábla ítéletének ama rendelkezése ellen, hogy az elsőbiróság ítéletének megsemmisítése iránt a kir. törvényszék előtti főtárgyalás felfüggesztésének megtagadása és az uj bűnvádi eljárás szabályainak alkalmazása indokából előterjesztett kérelmük elutasittatott. Ezen semmiségi panaszuk azonban figyelembe nem vétetett azért, mert az ugyanazon alapon a kir. törvényszék ítélete ellen közbevetett jogorvoslatoknak a kir. tábla helyt nem adott és igy ezen alaki semmiségi ok, ha valóban fenforogna is, a BP. 428. §-ának 2. bekezdése értelmében semmiségi panaszszal többé már nem érvényesíthető. Az alsóbiróságok tényként megállapitották, hogy G. 0. közadós egyes hitelezőivel kiegyezett s ezeket abban a kedvezményben részesítette, hogy G. S. és G. K. közreműködésével ezen hitelezőket a többi 6 hitelező hátrányára követeléseikre nézve a kiegyezés szerint meghatározott összeggel kielégítette ; ebből pedig önként következik, hogy egyes hitelezők kielégítése a többiek károsítását eredményezi. Minthogy e ténymegállapításban, mely a BP. 437. §-ának 1. bekezdése szerint a kir. Curia határozatának is alapjául elfogadandó, büntetendő cselekmény, nevezetesen a Btk. 414. §-ának 3. pontjába ütköző csalárd bukás tényálladéka benfoglaltatik s a G. Ö. vádlottat mint teltest,