Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1903)

alapján az 1887: XXVIII. tcz. 4. §. 2. pontjának rendelkezéséhez képest az ügyvédség gyakorlásától felfüggesztetik, illetve ama vád­irat alapján tekintetik felfüggesztettnek. Indokok: A BP. életbeléptető 1897 : XXXIV. tcz. 25. §-a szerint a főtárgyaiásnak a BP. 268. §-a (a nem kifogásolt vádirat) alapján való elrendelése a fegyelmi törvények szempontjából egyenlő hatályú a vád alá helyezéssel. Minthogy a lőcsei kir. tör­vényszék 2218/1901. sz. alatti értesítés szerint H. K. ügyvéd a neki kézbesített vádirat ellen kifogással nem élt s ellene a főtár­gyalás kitüzetett; minthogy a BP. előbb idézett 268. §-ában, valamint a BP. 270. §-ában foglaltak szerint nevezett ügy­véd jogerősen vád alá helyezettnek tekintendő ; minthogy végül a vádirat az 1887. évi XXVIII. tcz. 4. §-ának b) pontjában kiemelt büntetendő cselekmény miatt nyújtatott be : ezeknél fogva nevezett ügyvéddel szemben már a nem kifogásolt vádirat alap­ján a most idézett törvényszakaszban foglalt rendelkezésnek meg­felelően az ügyvédség gyakorlásától való felfüggesztés kimondandó lett volna. És habár az ügyvédi kamara fegyelmi bírósága a f. é. szeptember hó 7-én 630. sz. a. hozott s ezen kir. Curiával is közlött határozatával nevezett ügyvédet azon okból, mert idő­közben elsőfokulag sikkasztás büntette s ennek vétsége miatt elitéltetett, az 1887 : XXVIII. tcz. 4. §-ának 3. pontja alapján az ügyvédség gyakorlásától felfüggesztette, mindazonáltal tekin­tettel az 1897 : XXXIV. tcz. 25. §-ának idézett rendelkezésére, az ügyvédi gyakorlattól való felfüggesztés joghatályára: az ügy­védi kamara fegyelmi bíróságának neheztelt végzése felülbírálandó, az a fentebb kifejtett indokokból megváltoztatandó, s H. K. ügy­védnek az ügyvédség gyakorlatától való felfüggesztése az 1887. évi XXVIII. tcz. 4. §-ának 2. pontja alapján volt kimondandó. 62. Elutasittatott a semmiségi panasz, mert a felebbezési bíróság ténymegállapítása szerint vádlott abból a czél­ból, hogy magának jogtalan vagyoni hasznot szerezzen, sértetteket ravasz fondorlattal tévedésbe ejtette és nekik vagyoni kárt okozott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom