Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 2. kötet (Budapest, 1903)

5° ugyan az iratok közt s igy a kézbesítés napja nem is állapitható meg, de ez nem is szükséges, annyi bizonyos lévén, hogy a kézbesítés legkésőbb a kihallgatás napján 1899 márczius 28-án történt. F. I. azonban az 1900 október 8-án tartott főtárgyalás előtt inditványt nem tett ; a most emiitett főtárgyaláson tett inditvány pedig a Btk. 112. §-a értelmében már elkésett és figyelembe nem vehető. Téves a kir. ügyész és a kir. törvényszék által elfogadott az a nézet, hogy a Btk. 113. §-ának 1. bekezdésében emiitett törvényes képviselő alatt minden esetben nemcsak a törvényes apát, hanem a törvényes anyát is érteni kell azért, mert a Btk. javaslatának miniszteri indokolása szerint törvényes képviselő alatt a szülők értendők. Ennek a nézetnek téves volta a következőkből tűnik ki: A vitás 113. §-nak a főrendiházban történt tárgyalása alkalmával a ház egyik tagja kifogásolta ennek a §-nak a szerkezetét, mert hiányzik benne a gyám külön felemlitése, mire az igazságügyi államtitkár mint a kormány képviselője azt felelte, hogy a gyám külön felemlitése nem szükséges, mert ez is a törvény alapján képviselvén a perképességgel nem biró egyént, szintén törvényes képviselőnek tekintendő. Erre a főrendiház a §-t a képviselőház által megállapított szövegben elfogadta s ez a szöveg ment át a törvénybe. Ezek szerint a Btk. 113. §-ában említett törvényes képviselő alatt azt kell érteni, aki a perképességgel nem biró egyént a perképességet szabályozó magánjogi törvény alapján képviselni hivatva van. Ez pedig az 1877. évi XX. tcz. 15. §-a értelmében a törvényes apa, és csak törvényes apa nem létében az anya, mint gyám. (27. és 37. §-ok.) Ebből következik, hogy az apai hatalmat tényleg gyakorló apa életében az anya a Btk. 236. §-ába ütköző bűntett miatt a bűnvádi eljárást indítványozni jogosítva nincs. Hogy ez a felfogás helyes, kitűnik abból is, hogy abban az esetben, ha a törvényes apa a bűnvádi eljárás megindítását ellenezné, a Btk.-ben kifejezésre jutott felfogás szerint a bírónak azt megindítani személyes felelősség terhe alatt nem is szabad, a miből következik, hogy a gyámságot nem gyakorló anya által tett indítvány alapján az eljárást folyamatba tenni nem lehet és ha mégis folyamatba tétetett azt nyomban meg kell szüntetni, mihelyt kitűnik, hogy a per-