Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 1. kötet (Budapest, 1901)

XXV szerint csak a törvényből merirett ok alapján utasítható el, a jelen esetben azonban az esküdtbíróság a szóban levő kérdést azzal az indokolással mellőzte, hogy az: mi okozta az erős felindulást, mellékes kérdés Minthogy ez nem a törvényből merített ok, sőt a Btk. 307. §-ának határozmányaival egyenes ellentétben áll: az esküdtbíróság a védő részéről indítványozott második külön kérdés mellőzésével a BP. 427. §-ának 4. pontjába ütköző semmiséget követte el. Igaz ugyan, hogy az esküdtbíróság a második külön kérdés elutasítása daczára a vádlott büntetését mégis a Btk. 307. §-ának második bekezdése alapján szabta ki; ámde az o*t meghatározott enyhébb büntetési tétel alkalmazására az esküdtbíróság az esküdtek határozata nélkül jogosítva nem volt (BP. 374. §-ának 5. bekezdése), ítéletének emez intézkedése tehát a BP. 385. §-ának 2. pontjába ütközik. — Az elnöknek amaz intézkedése, mely szerint ítélethirdetés közben előterjesztés megtételét meg nem engedte, a törvénynek teljesen megfelel. — Elutasittatott az amiatt emelt semmiségi panasz, hogy a törvényszék a védő-ügyvéd indítványa ellenére több tanú megesketését elrendelte és a rájuk vonatkozó községi erkölcsi bizonyítvány felolvasását megtagadta, más tanuk megesketését pedig mellőzte, mert egyfelől a fentemiitett bizonyítvány nem tartozik amaz okiratok közé, melyeknek felolvasását a BP. 313. §-a kötelezően rendeli, mert másfelől a BP. 437. §-ának első bekezdése értelmében: a kir. Curia köteles lévén határozatát az esküdtbíróság által valóknak elfogadott tényekre állapítani s az esküdtbíróság nem állapította meg olyan ténykörülménynek fenforgását, mely a tanuk megesketését a törvény értelmében, jelesen a BP. 221. §-ának 4. vagy 5. pontja szerint kizárná — --- --- .__ — — 197 141. A bűnösségre nézve az esküdtek részére feltett kérdésekben a bizonyítékoknak felsorolása általában nem foghat helyt . . — 224 142. A vonatkozó törvényszakasznak a cselekményre alkalmazása nem ténykérdést, hanem jogkérdést képezvén, az esküdtekhez intézett kérdések körébe nem tartozik; ennélfogva habár az esküdtbíróság az esküdtekhez intézett ténykérdésekhez zárjelben a Btk. egyes szakaszait ís odaiktatta, az esküdtek feleletei a törvény szerint crakis a ténykérdésre vonatkoztathatók ___ — — ___ 225 144. Az esküdtek feleletükké] megállapították egyik ténynek azt, hogy vádlott a sértett által nevezett vádlott ellen intézett megtámadás elhárítása czéljából sértettet magától ellökte, másik ténynek megállapították az ellökés oly módját, hogy sértett a takaréktűzhely sarkára esett és megállapították azt, hogy vádlott a sértett halálát gondatlanság által okozta, a bíróság pedig az ítélet indokolásában azt állapította meg, hogy vádlott sértettet bántalmazta. A kérdés helytelen feltétele miatt már magában az esküdtek feleletében ellenmondás tapasztalható. Ugyanis: A tett, mely szerint vádlott