Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 1. kötet (Budapest, 1901)

XXVI sértettet ellökte, ha az a tett a sértett által vádlott ellen intézett megtámadás elháritása czéljából történt, szándékos volna, mert még czélja is volt. A gondatlanság jogi fogalom lévén és megállapítása tényből vagy tényekből származhatván, az esküdtek pedig a vádlott terhére egyfelől a fentebb kiemelt ok szerint szándékosságot, másfelől gondatlanságot, a biróság meg ugyanannak ellenében bántalmazást állapítván meg: az ellenmondás kiegyenlithetlen. — A felteendő kérdések által tisztáztatni kell ama kérdésetmek is, hogy megállapitható-e vagy nem állapitható meg jogtalannak és közvetlennek a sértett által vádlott ellen intézett megtámadás? szükséges volt-e vagy nem volt szükséges annak a megtámadásnak az elhárítására a megtámadó ellökése? félelemből, ijedségből vagy megzavarodásból szükségesnek tarthatta-e vagy nem tarthatta szükségesnek a vádlott azt, hogy sértettet az ez által ellene intézett megtámadás elháritása czéljából magától ellökje ? ha csak az volt szándékában vádlottnak, hogy a sértett által ellene intézett megtámadást elhárítsa, a köteles gondosság közönséges mértékével előre kellett látnia vagy nem láthatta előre azt, hogy sértett testén az ellökés által halálos kimenetelű sérülést is okozhat ___ j__ ... ___ .__ — ... 228 163. Elutasittatott a védő által amiatt bejelentett semmiségi panasz, hogy nem tétetett külön kérdéssé az, hogy a vádlott nem hágta-e tul a jogos védelem határait ijedtségből, vagy megzavarodottságból? Minthogy külön kérdéssé tétetett s az esküdtek erre felelni is köteleztettek, az, hogy a vádlott a főkérdésben körülirt cselekményt a leánya ellen intézett jogtalan és közvetlen megtámadás- • nak elhárítására szükséges jogos védelemből követte-e el? minthogy a Btk. 79. §-ának 3. pontjában foglalt tényállás csak a jogos védelemnek egyik esete s igy a jogos védelem kérdése azt is felöleli; minthogy az elnöki fejtegetés ki is terjedt a 2-ik kérdés magyarázásánál a Btk. 79. §-ának 3. pontjára is; minthogy az esküdtek feleleteivel az nyert megállapítást, hogy a vádlott leánya megtámadva nem lett s igy jogos védelem s illetve annak ijedtségből, megzavarodottságból való áthágása sem foroghatott fen : a panaszolt kérdés feltevésének hiányzott az alapja s ennélfogva az ez irányban emelt semmiségi panasz alaptalannak találtatott --- — ... ... ... ... —. .... L, ... —. — 265 183. A BP. 368. §-ának ama része, mely szerint a bűnösség megállapításához az esküdteknek legalább nyolcz szavazata szükséges, tekintettel a BP. 355. és 358. §-aira is, a vád szerint alkalmazandó törvényben meghatározott alkotó elemeknek megfelelően körülirt cselekmény elkövetésére és a beszámithatóságot kizáró okokra vonatkozik, ellenben minden egyéb, tehát a büntethetőséget kizáró körülmények tárgyában feltett külön kérdésre nézve a 368. ^. 1. bekezdésének végsorai értelmében egyszerű szótöbbség dönt__. 295