Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 1. kötet (Budapest, 1901)

XXI Lap 25. A tanuk megesketése, vagy a megesketés mellőzése az érdemre tartozván, a kérdés felett a bíróság szabad jogi meggyőződése szerint határoz és e tárgyban semmiségi panasznak helye nincs. — Nem képez semmiségi okot, hogy a biróság mellőzte a védelemnek valamely tanúvallomás felolvasására irányuló kérelmét. 39 65. A BP. 327. §-ának utolsóelőtti bekezdése világosan meghatározza azt, hogy az Ítéletnek mely hiánya képez semmiségi okot, ezen okok között a bűnügyi költségekre vonatkozó 8. pont nem fordul elő ... ... ... — — — — — — — — — 102 68. Az esküdtbíróság elnöke a királyi ügyész indítványára, vádlottnak elébe tartotta az ittassága mértékére vonatkozó vallomását. Ez az eljárás szabálytalan ugyan, mindazonáltal tekintettel arra, hogy a BP. 384. §-ának 5. pontja szerint alaki semmiségi okot csak a semmiség terhe alatt tiltott szabálytalanságnak elkövetése képez, a BP. 304. §-ának utolsó bekezdésében pedig semmiség terhe kifejezve nincsen, ezért a panaszolt szabálytalanság elkövetése miatt a BP. 384. §-ának 5. pontja alapján semmiségi okot megállapítani nem lehet ... — _ ___ — — — — ... -— --. — 104 73. Két egybehangzó felmentő ítélet megváltoztatásával a' Curia (a BP. életbelépte előtti jogszabályok szerint) vádlottat összetett bizonyítás alkalmazásával gyilkosság büntette miatt életfogytig tartó fegyházra kélte. (Szentpéteri Károlyné esete.). ... ... ... 116 127. A bíróságon kivüli beismerés értékét a beismerés létrehozására irányult kényszer, a csendőrség által való bántalmazás, csak abban az esetben ronthatja le, ha a beismerés tárgyi adatokkal nem támogattatik s a beismerés csupán az alkalmazott kényszer folyományának ismerhető fel — — ... ___ ... ... ... ... .__ 202 XIX. FEJEZET. Főtárgyalás az esküdtbíróság előtt. 4. Az esküdtek a hozzájuk intézett összes kérdésekre, amelyek a vádbeli cselekménynek minden eshetőség szerint lehető minősítéseire, t. i. a Btk. 279., 281., 306., 307. és 290. §§. szerint való bírálatára kiterjedtek, sőt a 79. §-ban körülirt, a beszámítást kizáró okot is felölelték, «nem»-mel felelvén: semmi oly ténykörülményt sem fogadtak el valónak, amire esetleg elitélő ítélet alapitható volna. Minthogy pedig a BP. 437. §-a szerint a kir. Curia az esküdtbíróság által valóknak elfogadott tényekre köteles határozatát alapítani, az adott esetben ki van zárva, hogy a kir. Curia az esküdtbíróság ítéletének megsemmisítése mellett egyidejűleg a semmiségi panaszban előadott kérelemnek megfelelő vagy bármiként eltérő más ítéletet hozhasson. — Uj eljárás elrendelésének kérdése. — Szavazatok aránya a vádlottra kedvező határozat esetében. — Ha a kérdések feltevése ellen a vádló az esküdtszéki főtárgyaláson