Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 1. kötet (Budapest, 1901)
56 adták utóbb a kérdéses váltót a vádlottnak. E váltó tehát egy jogügylet biztositékául adatván, még ha igaznak volna is tekintendő az, hogy az aláíráskor a váltó összege és lejárati ideje ki nem töltetett, e tényök által feljogosították a vádlottat arra, hogy azt a felszámítása szerinti összeg erejéig és tetszés szerinti lejárattal kitölthesse. Vádlott tehát nem követett el okirathamisitást az által, hogy e biztosítéki váltót 96 frt 16 kr. összegről és 1897 április 20-iki lejárattal kitöltötte, sőt e biztosítéki váltót a vádlott már a kiállításkor is kitölthette, habár azt a vádlott is beismeri, hogy köztük oly szóbeli megállapodás létesült, mely szerint a visszaküldendő hordók árának a panaszosok javára számítása mellett fenmaradó tartozási összeget a panaszosok 1897 április 30-án, május 30-án, június 30-án és július 30-án esedékes részletekben tartoztak fizetni oly kikötés mellett, hogy valamelyik részletnek nem fizetése esetén az egész követelés esedékessé váland ; mert azt a panaszosok nem állítják, annál kevésbbé bizonyítják, hogy vádlott a biztosítéki váltót csak e határidők bekövetkezte után volt jogosítva kitölteni, hanem csak azt állítják, hogy e határidők előtt a vádlott fizetést követelni nem vólt jogosítva, továbbá, hogy a 90 frt 16 kr.-on felül még 6 frtnak fizetésére magukat nem kötelezték, mégis a váltót a vádlott 96 frt 16 kr.-ról töltötte ki, végre, hogy a rum tekintetében szállítási kötelezettségének vádlót mind ez ideig eleget nem tett. Ámde az, hogy a panaszosok a váltó kiállittatása czéljából hozzájuk utazott vádlott uti költségének viselését elvállalták-e vagy sem ? a vallomások ellentétessége miatt ez uton elbírálható nem volt, a váltókereset ellen pedig a panaszosok annak idején kifogásokkal egyáltalában nem éltek ; az pedig, hogy a vádlott a Cs. H. és F. J. tanúskodása szerint adósainak rossz anyagi helyzetéről értesülvén, abban a vélelemben, hogy a biztosítékul adott váltó alapján magának biztosítékot szerezni előzőleg is joga van, az április 30-án esedékes fizetési határidőt be nem várva, a biztosítéki váltó alapján már április 29-én sommás fizetési meghagyást és egyszersmind biztosítási foglalást eszközölt ki a panaszosok ellen, a Btk. egyik §-ába sem ütközik, sőt a panaszosokra nézve jogsérelmet sem eredményezhetett, mert az eme fizetési meghagyás szerinti 3 napi határidő, ha a meghagyás már április 29-én kézbesittetett volna is, akkor sem eredményezte