Büntetőjogi döntvénytár. Az anyagi büntetőjog és a bűnvádi perrendtartás körébe tartozó elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, 1. kötet (Budapest, 1901)

44 uak fog tekintetni, kétségtelen a kir. itélő tábla előtt, hogy a kir. törvényszék fölmentő ítéletének a kir. Curia 52. számú döntvényéből levont indoka — még ha különben a tárgyi föltételei megvolnának is — a BP. hatálya idején többé meg nem állhat. Ugyanis az 1897. évi XXXÍV. tcz. 27. §-a szerint a BP. életbe léptének napjától kezdve hatályukat vesztik a törvényeknek, rendeleteknek és szabályrendeleteknek mindazok a rendelkezései, valamint a szokásjognak mindazok a megállapodásai, melyek megegyeznek vagy ellenkeznek azokkal a szabályokkal, melyeket a BP. tartalmaz. Ebből az alaptételből következik, hogy a kir. Curia alaki jogi döntvényei is a BP. életbeléptétől, vagyis f. é. január i-től kezdve — a BP. szerint kezelendő ügyekben és a fent megjelölt keretet illetően — hatályukat vesztették, s hogy alaki jogi foglalatja miatt és mert ellenkezik a BP, vonatkozó rendelkezésével, hatályát vesztette az az 52. sz. curiai döntvény is, melyből az eljárt kir. törvényszék a fölmentés érvét merítette. A BP. 286. §. 4. és 5. bekezdése meghatározza : mely figyelmeztetéssel kell a sértettet, a csatlakozót és illetve a magánfelet a fő tárgyalásra idézni. Ez a figyelmeztetés azt adja az illetők tudtára: mely következményekkel jár, ha a főtárgyaláson meg nem jelennek. Világos tehát, hogy a BP. 286. §-ánik mondott tételei ugyanannak a ténynek alaki jogi következményeit szabályozzák, amelyikét az 52. szám alatti curiai döntvény is maga idején szabályozta volt. Sértett alatt a BP. 13. §. 7. bekezdése szerint a magáninditványra jogosult is értendő, ha utóbbit a törvény külön föl nem emliti. Ara a 256. §. egyik tétele sem emliti fel külön a magáninditványra jogosultat a sértett mellett. Nyilvánvaló tehát, hogy amit a 286. §. a sértett megidézése felől rendel, az szolgál a magáninditványra jogosultnak megidézésére nézve is szabályul. Már pedig a BP. 286. §. 4. bekezdése nemcsak nem rendeli azt, hogy sértett azzal a figyelmeztetéssel idéztessék, hogyha a főtárgyaláson meg nem jelen, olybá vétetik, mintha az indítványát visszavonta volna, hanem — ellenkezőleg — azt a figyelmeztetést intézteti hozzája, hogyha a főtárgyalásról elmarad, azt fogja a