Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 27. kötet (Budapest, 1935)

Büntetőjogi Döntvénytár. 51 ben pénzértéket gyanított, kiválogatta, lámpa elé tartva vizsgálgatta, félretette, majd reggel újból magához vette, inge alá rejtette s csak akkor dobta el azokat magától, amikor főnöke az irodába hívta. (Kúria 1934. jan. 10. B III. 4233/1933. sz.) Indokok : . . . A tényállás szerint a vádlott a kezelésére adott levelek közül 17 darabot a többiek közül kiválogatott, azokat lámpa elé tartva vizsgálgatta, félretette, majd reggel újból magához vette, inge alá rejtette s csak akkor dobta el azokat magától, amikor főnöke az irodába hívta. Ezekből a tényekből a kir. ítélőtábla helyes jogi következtetéssel állapította meg, hogy a vádlott a postára adott 17 levelet, a törvényben meghatározott eseteken kívül, szándékosan visszatartotta s így bűnössége a Btk. 200. §-ba ütköző levéltitok megsértésének vétségében jogi tévedés nélkül -állapíttatott meg. De nem tévedett a kir. ítélőtábla abban sem, hogy a vádlott bűncselekményét nem minősítette hivatali sikkasztás bűntette kísérletének. Az idevonatkozólag felhozott az az indoka azonban, hogy a Btk. 462. § szerinti minősítés az elkövetésre alkalmas tárgy hiányában nem állhat meg, nem helyt-álló, mert ott, ahol a vádlott szolgálatot teljesített, a vádeset után is tűntek el pénzértéket tartalmazó levelek s a vádlott akaratán kívül álló körülmény volt az, hogy ilyen levél a kezébe nem került, bár azok után kutatott. A kir. Kúria azonban a hivatali sikkasztás bűntettének a kísérletét azért nem találta megállapíthatónak, mert a vádlott a kezelése alá került 17 levelet csak visszatartotta a helyszínen, de fel sem bontotta, a bűncselekmény elkövetését tehát meg sem kezdette, csupán előkészületet tett annak elkövetésére. 55. A cselekményre megállapított büntetés legmagasabb mértékének alkalmazása, mikor a vádlott gumipuskával belőtt a sértett lakásának ablakába, találta a sértettet, aki a vádlott gondatlansága következtében a jobbszeméi örökre elveszítette. (Kúria 1933. nov. 14. B III. 3241/1933. sz.) Indokok .... A kir. Kúria súlyosító körülményül veszi a vádlott terhére azt is, hogy a vádlott gumipuskájával kétszer lőtt L. Pálné sértett ablakára és ezt megelőzően már belőtte K. Zsigmondnak az ablakát is. A bűnösségi körülményeknek kellő mérlegelésével pedig a kir. Kúria úgy találta, hogy a súlyosító körülmények nyomatékuk tekintetében — s ezek közül különösen az, hogy L. Pálné sértett a vádbeli bűncselekmény következtében jobb szemét örökre elveszítette, — túlnyomóak ; s hogy az alsóbbfokú bíróságok a vádlottal szemben a Btk. 90. §-át és a büntetésnek az elkövetett cselekményre megállapított legmagasabb mértékét indokoltan alkalmazták, mint amely a vádlott bűnösségi fokával s a bekövetkezett eredményre való tekintettel cselekménye tárgyi súlyával is arányban áll, és hogy ennélfogva a büntetésnek bármily mértékben leendő leszállítása nem indokolt. . . 4*