Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 27. kötet (Budapest, 1935)

50 Büntetőjogi Döntvénytár. I. (Kúria 1933. dec. 15. B I. 5307/1933. sz.) Indokok : . . . A végzésnek az a része, amellyel a vizsgálatot S. Sándor terhelttel szemben is megszüntették, törvénysértő. Ugyanis a vizsgálóbíró és a vádtanács a vádelejtés fogalmát összetévesztették a magánindítvány fogalmával. A magánindítvány a Btk. 115. és 116. §-ai értelmében oszthatlan ugyan és ennek folytán abban az esetben, ha a bűncselekményben többen működtek közre : a magánindítványnak a közreműködők egyikére történt visszavonása az eljárás megszüntetését eredményezi a többiek ellen is ; a jelen esetben azonban a főmagánvádló S. Sándorné terhelt ellenében nem a magánindítványát vonta vissza, hanem vádját kifejezetten azon indokból ejtette el, hogy az eljárás adatai azt igazolták, hogy az üzletet kizáróan S. Sándor terhelt vezette, tehát azért, mivel S. Sándornéval szemben a bűncselekmény nem bizonyítható, s így nem tekintette S. Sándornét a vádbeli bűncselekményben részesként közreműködőnek. Ezen vádelejtés pedig a vád oszthatóságának elvéből kifolyóan nem jár a Btk. 116. §-ában jelzett joghatállyal. Ezt a jogelvet a kir. Kúria már a 332. számú EH-ban, valamint 1924. B. I. 4116. és az 1925. B. I. 6170. szám alatt hozott JEH-aiban is kimondotta. A koronaügyész perorvoslata folytán a törvénysértést megállapítani kellett. . . II. (Kúria 1934. jan. 10. B I. 5570/1933. sz.) Indokok ... A Kúria jogegységi tanácsa már számos határozatában kimondotta és kifejtette egyrészről a magánindítvány oszthatatlanságának, másrészről a vád oszthatóságának elvét és azt, hogy a Btk. 116. §-ában foglalt rendelkezés (. . . Mint a fejben . . .). Magánindítványra, de közvádra üldözendő bűncselekmények esetében a sértett, mint a vád képviselőjétől külön perbeli személy jelentkezik és így ily esetben a magánindítvány visszavonása is élesen elkülöníthető a vádelejtéstől, mely amannak folyományaként következik be. Főmagánvádas cselekményeknél azonban a sértett és a vádló személye rendszerint egy lévén: a vádirat beadása után és különösen a főtárgyaláson a~ magánindítvány visszavonása rendszerint a vádelejtés formájában történik meg ; ily esetben a vádelejtés egyúttal a magánindítvány visszavonását jelenti, illetve azt magában foglalja. Helyesen járt el a törvényszék, midőn a jelen ügyben D-vel szemben a magánindítványt visszavontnak tekintette. De tévedés nélkül állapította meg, hogy ennek dacára sincs helye a Btk. 116. §-a alkalmazásának. A magánindítvány visszavonásának indoka ugyanis az volt, hogy a főmagánvádló nem látta igazolva, hogy a vád tárgyává tett cikknek D. is szőrzője. Az ily indokból történt indítványvisszavonás esetében a Btk. 116. §-ának rendelkezése nem alkalmazható . . . 54. Nem hivatali sikkasztás kísérletében, hanem csupán a Btk. 200. §-a alá eső vétségben bűnös a postahivatalnok, aki a kezelésére adott levelek közül azokat, amelyek-